Nem bírom tovább? Mégis mit kellene tennem?
A nagy lányom 3 éves múlt, a kicsi 16 hónapos.
A nagy rettentően nyugodt baba volt,akkor sírt, mikor gond volt, eljátszott egyedül.Ezért is mertünk belevágni ilyen hamar a kistesó projektbe :)
Igen ám, de a kicsi nem ilyen :( Picinek is rengeteget sírt, soha nem volt jó semmi :( Utálta a babakocsit, az autót, a biciklit :( Nem játszik el egyedül, nem néz mesét, nem érdekli a könyv, csak max 2 percig. Egy lényeg van, ANYA de állandó jelleggel. A Wc re nem tudok tőle elmenni,mert visítva jön utánam. És ez így megy minden áldott nap, hiába van itthon apuka, neki az sem jó. Ha főzök, ott kapaszkodik a lábamba, és nyavajog, hiába pakolok ki a konyhába millió meg egy játékot,nem érdekli :(
Most kezdem érezni,hogy rettentően kimerültem, a naggyal sem tudok/tudunk úgy foglalkozni, mert a kicsi állandóan piszkálódik, csíp, rúg, harap, festeni nem tudunk mert kiborítja a vizet, szájába veszi az ecsetet, ceruzát :( A társasjáték elemeit szétdobálja és még sorolhatnám :( Apósom jót nevet a dolgon,mert a férjem gyereknek dettó ilyen volt :( Nekem annyira nem mulatságos,hogy egész nap csak a hiszti meg,y és szinte sehová nem haladok, de ha leülök játszani, akkor meg már nem vagyok érdekes :(
Mit csináljak, mit változtassak?? Szeptemberben kezdi a bölcsit, de nem is tudom ilyen kis tapadókorong marad,hogy fog neki tetszeni?? Van esetleg is másnak is ilyen gyerkőce,hogy boldogultok???
Te nem én vagy véletlenül?:)
3 éves a lányom, 16 hónapos a fiam. Detto ugyanez. Kivéve, hogy nem volt sírós kicsinek és most sem az, babakocsiban, autóban jól elvan, és egyedül is eljátszik, de a lényeg, hogy látóhatáron belül legyek. De a többi ugyanez, se főzni, se wc-re menni nem tudok, mert ló rajtam és sírva emeli a kis karját, mondja, hogy "ölbeeee, ölbeee"
Szóval ismerős a szitu, de nálatok úgy látom azért még durvább a helyzet. Én azt csináltam most legutóbb, hogy többet hagytam magára. Például bevezettük, hogy minden vasárnap délelőtt a lányommal kettesben vagyunk csak, elmegyünk otthonról (bábszínházazunk, cukrászdázunk stb.) addig a kicsi itthon marad apával. Ez nekünk is jó, mert végre csak a lányommal tudok foglalkozni és a kicsinek is mert had szokjon meg másokat is. És lám nem volt soha gond, tök jól elvoltak apával. Most például mennem kell a lányommal valahová és bébiszittert hívtam (ismeri a nőt, szóval nem vadidegen), pedig vihetném magammal is, de nem teszem, had szokjon meg másokat is. Lással, hogy anyán kívül van más is a világon.
Hagyd te is őt apára, nagyira akárkire akiben megbízol és a kicsi is elfogadja valamilyen szinten. Amúgy meg szerintem ki fogják nőni ez csak egy átmeneti állapot.
Nálunk a nagy (4 éves) ilyen anyás. A kicsi még rajta is túltesz. És mindketten fiúk! Sajna tanácsot én sem tudok adni, de nekem azt szokták mondani, hogy 10 év múlva örülnék ha csak néha-néha pár percig anyás lenne. :-)
Na mindegy, túl kell élni valahogy. :-(
Mintha én írtam volna ki:)
3 és 1 évesek,a kicsi rám van cipzározva...babának is nagyon ordítós volt,most már jobb ilyen szempontból,de én sem tudok tőle tenni 1 lépést sem.Oké azért van a napnak olyan időszaka mikor együtt eljátszogatnak,elfoglalja magát,de nem ritkán be kell tennem a kiságyba,mert haladni nem tudok tőle.
Szóval ötletem nekem sincs,kitartást,ezt magamnak is mondom:)
hát ezt a kérdést én is kiírhattam volna!
Az én 1 évesem is egy matrica,semmit nemtudok mellette megcsinálni és a 3,5 éves bátyjával én is alig tudok foglalkozni ő miatta!
Itt van egy kérdés a napokban írták ki,6-os válaszoló voltam! http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__kisgye..
ja igen és ha én is hetente 2x 1 órára elmegyek spinningelni(muszály mert különben megzakannék)akkor csodálatosan el van a nagyival vagy apával és egy hangja nincs!
Nekem csak 1 "ilyen" gyerekem van, de dettó ugyanez. A kaját úgy készítem el, hogy a lábamnál hisztizik és mondja megállás nélkül, hogy "adjál, adjál", amíg a szájába nem landol a kaja és ha megette, folytatja tovább, húzza le a nadrágom és nyafog, türelmetlen.
Wcre én is ugyanígy.
Nekem nincs nagyobbik, de teljesen átérzem, mit érzel.
Tényleg kitatást mindannyiunknak, nekem azt mondta egy ismerős, hogy "csak" 3 évig kell kibírnom és kinövi ezt.
Nálunk mondjuk leül játszani, ha én is, percekig elvan egyedül is, csak üljek ott. Amennyiben felkelek inni, wcre megyek, vagy kaját csinálok, vagy mosogatnék, pakolnék, nyafogva jön utánam...
(azért örülök, hogy nem vagyok ezzel egyedül...)
Előző vagyok.
Egyedül nevelem a gyermekem, nagyszülők messze élnek, én megkértem egy szomszéd nénit, hetente 1x átjön másfél órára, amikor én azt csinálok, amit akarok. Még nem hagytam őket egyedül, de az a másfél óra is úgy feltölt, hogy ők játszanak, én meg magammal foglalkozom kicsi.
Neki nem nyafizik, csak anyának :))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!