Ti vállalnátok így még 1 gyermeket? Többi lent.

Az én 15 hónaposom is ilyen. Csak épp nem hisztizik, bár mérges az tud lenni, ha nem értjük meg :).Egyedül Ő sem szeret játszani, kell mellé valaki most ez a korszak van, én is mutogatok neki játékokat és talán 2 percig jó aztán megy a másikhoz, most kapaszkodva lépeget és ha fogjuk a kezét, úgyhogy ha itthon vagyunk ez a napi program nagy része hogy sétálunk körbe-körbe a lakásba.Az enyém se beszél még, annyit mond hogy Papa, Mama, vauvau, meg csüccs.

Én vállalnék még egy babát a helyedben, ha már elterveztétek, az még 9 hónap, addig változhat sokat a babád, sokat fog addig még tanulni :).

Semmiféleképp ne!

Csak jót akarok nektek az én fiam most 4 éves múlt a kisebbik 3 hónapos múlt és 2 évesen bele se mertem volna vágni de még most is korán van mert mióta megszületett a kicsi több gond van a nagyobbal mint a kicsivel mert féltékeny.

Ha oviba van akkor nyugi van de ha itthon van akkor ugyanazt kell vele csinálni mint a kicsivel.

És ha nem érek rá mert etetem a kicsit akkor mondja hogy tegyem le addig míg vele játszok, de nem teszem és olyankor jön a hiszti a hempergés.

Szia, nem akarlak megbántani, de szerintem itt komoly problémák vannak, főként a következetességről van szó.

A gyerek tudja, hogy hisztivel, sírással szinte mindent elérhet. Ha egy ilyen pici mellé bevállalsz mégegyet, vért fogsz izzadni. Egyébként szerintem néhány hónap alatt át lehet nevelni a kicsiket, de erőt kell venned magadon és nem hagyni, hogy ő irányítson téged. Nehezíti a dolgot, hogy talán már elkezdődött nála a dackorszak is, de akkor is nagyon fontos, hogy megtanulja, hisztivel semmit nem ér el. Ilyen kicsiknek nehéz lekötni a figyelmét, a beszéddel is ráér még. Nézd meg esetleg az Anya, taníts engem c. könyvet, a netről is letölthető, életkorra lebontva nagyon jó ötleteket ad, hogy mikor mit érdemes játszva tanulni.

Az is nagyon fontos, hogy ne csak te legyél vele következetes, hanem a férjed is, a nagyszülők is, ha valamit nem lehet, akkor nem lehet még órák hosszat tartó hisztizés után sem. Nekünk sokat segített, hogy amikor a lányom nekiállt tombolni, langyos vízzel szépen lemostam az arcát, persze utálta, úgyhogy sokszor amikor elkezdte a hisztit, csak elég volt annyit kérdeznem, hogy megyünk a fürdőszobába arcot mosni? És azonnal abbahagyta.

Próbálj nem tudomást venni a hisztikről, tudom, hogy nagyon nehéz és idegőrlő is, de muszáj, mert meg fogja tanulni, hogy nincs értelme tovább folytatni.

Hát kábé nálunk is ez volt a helyzet. Most már kicsit jobb, mert tud beszélni, meg önállóan is eljátszik. Én is két évet terveztem és bele is vágtam volna, ha az élet nem vág közbe mindig. De így visszagondolva, jó, hogy így történt, meghülültem volna. És még mindig hisztis a gyerekem. Lány. Majdnem 3.5 éves. És most vágtunk bele a babaprojektbe, ma vagyok 7 hetes, így 4 év, 1 hónap lesz a kettő között. Remélem még addig azért érik kicsit a lányom. A jó az, hogy a nagy már oda lesz oviban reggeltől délután 2-3-ig, így a reggeli elindulásig kell odafigyelnem, hogy ne legyen féltékenység, meg délután. Így amíg ő oda lesz, a kicsivel tudok babázni zavartalanul és nem lesz féltékeny a nagy. Délután meg megpróbálok a nagyobbra koncentrálni jobban. Persze majd meglátom, hogy is fog ez a gyakorlatban kinézni.:D

Még inkább érjen a te gyereked is kicsit, mert gondold el, milyen lenne, ha most ott lenne még a picibaba is. Kikészülnél teljesen.

Most biztos, hogy sokan meg fognak szólni, de ha harap, nyugodtan csapj oda a szájára, persze nem erővel, de hogy érezze, túl ment egy határon. Ugyanúgy a csípés, karmolásnál is csapj rá a kezére. Ha nem leszel szigorúbb, később óriási gondja lesz a közösségben. Magyarázd el neki ha kell ezerszer is és büntesd meg. Nálunk a legfőbb büntetések a mesemegvonás például este, vagy játszótér elmaradása, de szerencsére erre nagyon ritkán kerül sor, hiszen tudja, hogy tényleg büntetés lesz, nem csak úgy fenyegetem vele. Ha a boltban hisztizett, azonnal mindent otthagytam és kivittem a boltból. Nagyon meglepődött, mert nem erre számított. Nincs nassolás, nincs édesség stb. rengeteg dologgal meg lehet fogni a gyerekeket, neked kell tudni, hogy melyik a leghatásosabb. Nem akarlak elkeseríteni, de az ilyen meg nem nevelt gyerekeket más anyukák is messziről kerülnek, mert előbb-utóbb a játszótéren is ezt a bevált módszert fogja alkalmazni (harapás, csípés), ha nincs megtanítva, hogy ezt szigorúan tilos, mert nagy fájdalmat okoz vele.

Okos gyerek, hiszen tudja, hogy veled bármit megtehet, az apjával már nem és nem is próbálkozik. Rengeteg ilyen átnevelős módszer van, soha nem késő elkezdeni, én annak idején a könyvtárban találtam rengeteg jó hasznos könyvet ezekről. Te vagy a felnőtt, neked kell irányítani és megmondani, mit lehet és mit nem. Ez nem azt jelenti, hogy egy végtelenül szigorú anyukának kéne lenned, hiszen van köztes megoldás is, én is szoktam kényeztetni a lányomat, de határt mindig mindenben szabok. Az én lányom is próbálkozott azzal, hogy rámcsapott, vagy nekem dobott egy játékot, először szépen elmagyaráztam, hogy ez milyen csúnya dolog volt és hogy anyának ez nagyon fáj, legközelebb ki fog kapni. Persze, hogy bepróbálkozott legközelebb is, kapott is a kezére egyet és jól megszidtam. Ezeknek a kézre, vagy fenékre csapásoknak természetesen nem az a célja, hogy fájdalmat okozzunk a kicsiknek, tehát nem erőnek erejével történik, hanem figyelemfelkeltés, ha már a szavak semmit nem érnek és sokszor jobban bevésődik az agyukba, hogy ha ezt vagy azt teszem, annak következménye lesz. Nem akarom elkiabálni, de nálunk például a popóra csapást a közel 4 év alatt kb. 5x kellett alkalmazni és azóta sem. Tehát mielőtt itt bárki félremagyarázná, nem veréssel való nevelésről van szó, hanem a hatást fokozom azzal, a szavaim súlyát, ha valamit nem ért meg. A férjed szigorúbb, már most jobban tiszteli az apját, miközben veled bármit megtehet.