Az édesanyád, anyósod mennyire adott hiteles képet a babákkal való nehézségekről?
Pl. lányom, te magadban elvoltál órákat, vagy megmondta, hogy fél napokat dajkált.
Vagy: a fiam sosem kelt föl éjjel, illetve hónapok teltek el sok sírással.
apukám, nagypapám is azt mondta, könnyű volt velem, párom anyukája is azt mondta, könnyű volt a párommal. anyukám nem él, vele nem beszélgettem a gyereknevelésről, nővérem már kétgyerekes anya, ő sem panaszkodott, azt mondta, a legszebb évei azok voltak, mikor babázott!
na, megszületett a kisfiúnk, és az egész egy álom! ilyen jól még sosem szórakoztam, minden napom nevetés, boldogság, úszom a szeretetben és a vidámságban.
az mind1, hogy hasfájós-e a baba, hogy jól alszik-e, hogy akaratos és ezért nyafizik, vagy bújós, vagy sokat sír, stb. a legfontosabb hogy milyen felfogással áll a dolgokhoz egy anya. én annyira szeretem a kicsikémet, hogy ha korán elalszik, sajnálkozom és hiányzik. aki panaszkodós családból származik, könnyen maga is panaszkodós lesz szerintem. szerintem az anyák úgy gondozzák gyerekeiket, ahogyan őket is gondozták - többnyire. egy nyugodt anyának meg nyugodt babája van. azért gondolom így, mert amikor apukám látja, hogy hogyan bánok a babával, azt mondja, tisztára mint anyukám olyan vagyok... :)
Anyu megmondta: nagyon sok orom, boldogsag es buszkeseg de neha nagyon nehez. - Senki sem gondolta, hogy egy skorpio-tigris kombo a kemenynel is kemenyebb dio.
Anyu es a csalad is azt mondta, hogy en egy aldott jo gyerek voltam. A fiam sem rossz...csak egy vigyelemvampir amiota letezik. amolyan tobbemberes.
Anyosom ferjemrol sokat meselt es szembesult a szomoru igazsaggal, hogy neki semmit sem mondtak. Hogy azt hittek hisztizik a ferjem mikor epphogy megszuletett es allandoan sirt...mert hasfajos volt!!! - de erre mar a kisunokajat ringatva jott ra...hogy a sajat gyermeke ugyanazt csinalta es o nem tudta es nem segitett neki...pedig anyosom egy aldott jo asszony. 17 evesen baleset kovetkezmenyekepp szuletett a ferjem. Kitagadtak a szulei stb...
100 szonak is egy a vege, mindenki erdeklodessel varta az elso kisunokat. O a Mamak szeme fenye. Igazabol mindegyik azt mondta, amiben megegyeztek, hogy mi regen voltunk gyerekek, manapsag minden maskent van. Sok orom egy kisember de nagyon sok melo es hogy nem gondoltak, hogy az o unokajuk ennyi melo...mert egyikonk sem volt ilyen.
Anyósom olyan "csináld így meg csináld úgy, de segíteni sajnos nem érek rá típus", úgyhogy elég hamar rájöttünk, a tanácsaival nem sokat érünk. Minden baba már és nem lehet egyféle módszert rájukhúzni, úgyhogy a tanácsait már nem nagyon szoktuk figyelembe venni.
Édesanyám viszont aktívan részt vesz a babázásban, rengeteget segít és konkrétan látja mi működik és mi nem, az ő tanácsai már nagyon hasznosak, sőt, együtt szoktuk kitalálni mit hogyan csináljunk.
8-as válaszolónak: sajnos nagyon kevéssé. Bánt, fölösleges így szépíteni a dolgokon, hiteltelen is.
Egy dolog lehetett valós: hamar átaludtuk az éjszakát.
A többi annyira nem reális: egyéves korban szobatisztaság, szinte soha nem sírt egyikünk sem, soha nem kellett játszani velünk, 9-10 hónaposan beszélni kezdtünk, mi az a dackorszak? - és társai.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!