Titeket mennyire idegesítene? /Egy kicsit hosszúra sikeredett. /

Tegnap voltam előszőr apukáméknál látogatóba,mióta megszületett a kicsi../Ma 3 hónapos a "nagy"lányom.:)/

Idáig csak a kórházban látták..Ők nem hajlandóak jönni..,legalábbis apukám azt mondta,hogy a felesége tart a kígyónktól valami babona miatt...De egy nagy akváriumban van,amiből nem is tud kijönni,és nem is abban a szobában van,ahol tartózkodni szoktunk,hanem egy hátsó kisszobában,amit egyébként becsukva szoktunk tartani...

Szerintem ez csak kifogás,hogy ezért nem jönnek...legalábbis a felesége részéről,mert így sokkal könnyebb azt mondani,hogy jaaajj...olyan rég nem láttunk...,meg ilyenek...A t.ö.k.ö.m kivan ettől,hogyha ők akarják látni a kicsit,akkor nekünk kell összeszedelőzködnünk a kicsivel.Nekik sokkal könnyebb lenne,mert náluk a legkisebb gyerek 4 éves. Na ez meg a másik...De ezt majd mindjárt ki is fejtem,hogy miért..

Na a lényeg az,hogy képzeljétek,mikor tegnap megérkeztem,apukám kezébe adtam a kicsit a hordozójában,hogy fogja meg,míg leveszem a cipőm,meg kezet mosok. Erre mire bementem a szobába,már a felesége kezében volt a kicsi,és már kezdte vetkőztetni.Hát magamban elküldtem a p.i.c.s.á.b.a,hogy mi a szart veszi ő ki az én gyerekemet a hordozójából,mikor nem is ismeri a kicsi,meg ilyenek. Na mindegy.. Odamentem hozzá,és mondtam,hogy hagy vetkőztessem le én a kicsit,és majd utána odaadom. Persze odaadta,csak azt nem értem,hogy miért nem természetes ez neki,hogy én veszem ki,hisz én vagyok az anyja...Nekem eszembe sem jutott volna,hogy kérdezés nélkül elkezdjem vetkőztetni az ő gyerekét.. Engem rohadtul idegesített ez az biztos,de nem mutattam...

A másik...

A gyerekük egy hülye...Amiről persze nem ő tehet,meg nem is szó szerint,mert ügye aranyos,csak nincs megnevelve,és ezért illettem ezzel a jelzővel...

Csak egy pár példa...simán nekivágja az üveg poharat a falhoz,meg megfogja a kutyának a farkát,és úgy kezd el vele pörögni,hogy szerencsétlen kutya úgy nyüszít,hogy csak na...persze a kutya a levegőben...Elkezdi ütni a könyökével a szekrényt,amiért csak azt kapja,hogy ügyes vagy kisfiam...Semmiért nincs leszidva,hogy ezt és ezt nem szabad..Nem értem miért jó ez így... Oviba meg persze nem jár...

Na szóval...míg ott voltam a kicsivel,addíg folyamatosan azt kellett nézni,hogy mit is csinál a babámmal...hogy nyúl hozzá,meg ilyenek,mikor az anyja kezében volt a kicsi.. Hiába van neki elmondva,hogy ő még kicsi,nem szabad megszorítani semmijét,ne adjon az arcára puszit...mit sem ért belőle...Mikor mondtuk,hogy a buksijára adhat neki puszit,azt is úgy tette,hogy a gyerek feküdt az ágyon és kb.2-3 cm-et eltolta a puszijával...Persze a babám fel is sírt...ezt sem tettem szóvá...Mikor az anyja mondta neki,hogy ott maradjon az ágyon,mert ő elment csak a szekrényig,én addíg meg öltöztettem a kicsimet,már mikor megtett pár lépést,már egyből odafordult a kincsemhez,és elkezdte szorítgatni a kezét...na akkor már rákiabáltam,hogy mit csinál...Majd mikor felvettem,mert kezdett nyűgős lenni,na az volt az utolsó csepp a pohárban....na mit csinált a gyerek?? Egyből lerúgta az ágyról a hordozót....Na akkor már megkérdeztem,hogy miért is csinál ilyeneket,meg hogy normális-e,de persze oda sem figyelt...Mondtam neki,hogy ha eltört volna,akkor hogy viszem haza a kicsit? Persze a tv érdekesebb volt neki,mint hogy válaszolt volna... Na a végén már olyan ideges voltam,hogy alíg vártam,hogy szabaduljak már onnan....

Ti mit szólnátok a ilyenhez?

Mikor mennétek legközelebb?- én biztos nem fogok egy ideig,az tuti...hogy agyon szorítgassa szegény gyerekemet??? ÁÁÁhhhh...tuti nem megyek....Még most is felidegesít ez a tegnapi nap....