15 hónapos babám még mindig nem alszik el egyedül. Másnak is áll így? Hogy lehetne rászoktatni?

„Olyan furcsák vagyunk mi emberek,

A szemünk sír, az ajkunk nevet.

Azt hisszük másról, hogy boldog talán

S irigykedünk egy-egy szaván.

Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog,

Gondolatai tiszták és szabadok,

S nem vesszük, dehogy vesszük észre,

Hogy könnyek égnek csillogó szemében.

Oly furcsák vagyunk mi emberek,

A szemünk sír, az ajkunk nevet.

Hazugság az egész életünk,

Mert akkor is sírunk, amikor nevetünk."

(Dante)

Erre sajnos már a 12 hónapos gyermek is képes…

Az alább hivatkozott tudományos publikációkból tudjuk, hogy az a magára maradt gyermek, aki csendben van és nem sír édesanyja után még nem biztos, hogy nem éli át a magány okozta stresszt. Csak nem kommunikálja fájdalmát...

A kutatások megdöbbentő eredménye szerint az elkerülően kötődő gyermekek – akik nem sírnak, ha édesanyjuk pár percre magukra hagyja őket egy számukra addig ismereten helységben – ugyanúgy szenvednek a magánytól, szervezetükben ugyanannyi „stresszhormon” (kortizol) termelődik, mint síró társaikéban. A különbség csupán abban van, hogy síró társaik hangot adnak kétségbeesésüknek és hívják édesanyjukat, bízva annak válaszában. A csendes gyermekek ezzel szemben hangtalanul félnek, mert egy éves korukra megtanulták: nem érdemes segítséget kérni…

Irodalom:

Spangler G, Grossmann KE. (1993) Biobehavioral organization in securely and insecurely attached infants. Child Development 64(5):1439-50

Hertsgaard L, Gunnar M, Erickson MF, Nachmias M. (1995) Adrenocortical responses to the strange situtation in infants with disorganized/disoriented attachment relationships Child Development 66(4):1100-6.

Szia!

Én is voltam így a lánykámal., csak kézben aludt el(én rontottam el, de imádtam dajkálni)kb. 8 hónapos korái ,ment így, majd váltottam.Lefeküdtem mellé az ágyba és úgy altattam el, 2-3 napig azért próbálkozott, hogy sírt állandóan elmászott, de nem vettem fel. Most már ott tartunk, hogy délben és az esti alvásnál már fogja az alvós kutyusát, a cumiját és megy a szoba felé, hogy Ő bizony már álmos. Bemegyünk felmászik az ágyra és kettő perc múlva alszik.A kicsilányom most 18 hónapos.(éjszaka kiságyban alszik, ha elaludt a nagyágyon, akkor szoktam betenni:) ), nem ébred fel.

Kitartás! Legyél következetes.

Boldog babázást:)