Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Mit tennetek a helyemben? A...

Mit tennetek a helyemben? A kisfiam 7 honapos, es egyre tobbet sir! Es raadasul ejszaka sem alszik jol, kb 2-3 szor sirva kel?

Figyelt kérdés

Mar maszik, all, lepeget a butorok mellett, de szinte gesz nap sir!!!

Ha nem vagyok a szobaban akkor jol elvan, de ahogy belepek iszonyat uvoltesbe kezd...ha a foldon jatszik es meglat zokogva jon utanam....ha kimegyunk a konyhaba, jon utanam...es meg sir egy darabig, majd lefoglalja magat valamivel...adok neki fakanalat, muanyag dobozt...stb, elvan...de ahogy elindulok a szobaba, ujabb hiszti jon...es maszik utanam...aztan bejon a szobaba es meg sir egy darabig!

Ha ulok a foldon, akkor oda maszik felkapaszkodik rajtam, es hozzam bujik...ha ulok a kanapen, akkor a labamba kapaszkodva felall, es a terdemhez bujik...egyszeruen nemertem! Sohasem volt felkapatva, nem szoktattam kezbe, amikor kisebbb volt, akkor sokkal jobban elvolt, ahogy no ugy egyre roszabb.

Nem faj a pocakja, nem jon a foga, de mar el sem tudom kepzelni mi lehet a gond.

Van valakinek hasonloban tapasztalata? Hogy oldottatok meg???


2009. okt. 11. 20:12
 1/7 anonim ***** válasza:
69%
Abból, amit leírtál, nem derül ki, hogy ténylegesen mennyi szeretgetést, vagyis szeretetet kap tőled. Mert a Mamára, és a vele való testi kontaktusra a babáknak szükségük van, ezt a jogos igényét fejezi ki. Kell, hogy legyen időd csak rá, és akkor, amikor más dolgod van, tudni fogja, és meg is lehet magyarázni neki, hogy majd a dolgod elvégeztével újra visszakap. Örülj a szeretetének! Ha egyszer csak nem fogja ezt csinálni, akkor lesz baj, mert lemond rólad, mert tudomásul veszi, hogy az ő érzelmi igényeit nem fogják kielégíteni. Olyan, mint amikor a kórházban először üvölt a beteg kisgyerek, aztán már nem szól egy szót se, csak tragikusan szomorú.
2009. okt. 11. 20:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 A kérdező kommentje:
egesz nap vele vagyok, csak ha foznom kell, vagy teregetek, mosok, akkor "hagyom" egyedul....de szeretem, jatszom vele, setalunk, megyunk a jatszoterre...szoval szeretetbol nem hiszem h hiamya lenne
2009. okt. 11. 20:30
 3/7 anonim ***** válasza:
100%
Tök egyszerű: szeparációs korszak. Teendő nincs, el kell tudni viselni, majd jobb lesz. Ennyi.
2009. okt. 11. 20:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:

Szerintem is szeparációs félelem. Itt olvashatsz róla.

[link]

2009. nov. 6. 18:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
Az enyémek nem sírtak, de fél és 1 éves kor között ragaszkodóbbá váltak, többet csimpaszkodtak a lábamba, többet bújtak, megijedtek, ha szó nélkül kimentem a konyhába, és ez csak 4 éves kor körül kezdett oldódni. Vlsz. normális. Arra viszont figyelj, nem történhetett-e véletlen vmi olyasmi, ami kizökkentette. Az enyémek a nagy családi tragédiák, halálesetek idején váltak ilyen síróssá.
2009. nov. 6. 18:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
Nekm most kilenc hónapos a fiam neki is vannak tragikus időszakai, ez sok mindentől függhet.Lehet az is,hogy nem szentelsz neki elég időt.De ezt a viselkedést akár az időjárás is kiválthatja.Ha az idő hidegebbre vagy nyirkosabbra fordul,a fiammal alig tudok valamit kezdeni,de igyekszem különösen sok időt neki szentelni ilyenkor,hogy érezze,szeretem,mellette vagyok,és hogy bármikor számíthat rám.Ha úgy adódik,akkor a háztartási munkát is félre rakom a kedvéért,és hidd csak el,értékeli az odafigyelést.
2009. nov. 7. 10:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 A kérdező kommentje:
Koszonom a valaszokat mindenkinek
2009. nov. 7. 14:43

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!