Ha megtehetnétek hogy kimentek külföldre lakni, kimennétek?

Mi is tavaly vágtunk bele a külföldre költözésbe, nem bántuk meg.

A te esetedben megpróbálnám, de esetleg menjen előre a férjed, és ha neki megvan a meló, akkor tud bérelni valamit és ti is utána mehettek.

13-as! De, pontosan olyan, mintha együtt élnénk, csak mondjuk délelőtt dolgozik, este meg hazamegy. De amikor megkérjük, hogy vigyázzon a babára, mert el szeretnénk menni a párommal vacsizni pl akkor kb már kilenckor hív, hogy mikor megyünk már haza, mert ő álmos. Minden délelőtt telefonál legalább kétszer, hogy evett-e a kicsi, alszik-e már, utána meg kezdi mondani, hogy nem jó h kutyát tartunk (uszkár), mert megtámadhatja a babát, ne adjunk a kicsire pelenkát nyári nagy melegben, hanem tanítsuk meg parancsszóra pisilni (a gyerek fél éves). Ha átjön mindent átpakol az ő ízlésének megfelelően én meg pakolhatom vissza. De ennek ellenére megbírkózom a nehézségekkel, mert ő még mindig jobb, mint a saját anyám, aki le se szarja az unokáját, egy telefont nem bír megereszteni, hogy mi van.

Bocs az offért kedves kérdező. Viszont hogy on legyen, azt jegyezd meg, hogy anyósod elsősorban a férjednek fog segíteni mindenben, mert az ő fia. Ne engedd, hogy telebeszélje a fejét baromságokkal, amíg ő ott te meg itt. Sok sikert amúgy, ha úgy döntötök, hogy kimentek.

23-as!

Nagy tévedésben élsz, mert csak a te oldaladat ismered, azt még csak nem is sejted, milyen EGYÜTT LAKNI anyósékkal...

hallgatni a baromságaikat, a tesze-tosza dolgaikat, szem- és fültanujának lenni minden vitájuknak, várni, hogy kijöjjön a wcből, fürdőből, a konyhából, hogy te is bejuss, nem csinálhatod azt amit szeretnéd, és nem akkor amikor szeretnéd...borzasztó, remélem, elmegyünk innen, mert én már nem bírom...