Lelkiismeret furdalásom van?
8 hetes a kislányom... volt 1-2 hét amikor fájt a hasa (szoptatós teát ittam, ettől fájt neki). ugye párom reggel korán kel, hogy dolgozni menjen, elég megerőltető munkája van, így a pici velünk aludt egy ágyban (így viszonylag nyugalomban teltek az éjjelek). miután javult a hasfájás, még legalább 3 hétig velünk maradt. viszont most pár napja a kiságyban altatom, és át is alussza az éjszakákat. nagyon örülök neki, hogy ilyen ügyes baba. DE mikor este lerakom aludni mindig olyan rossz érzésem van, hogy "egyedül hagyom", mintha cserben hagynám, vagy nem tudom... szóval rossz érzés. pedig tudom, hogy így jobb neki, ő is , mi is jobban alszunk így.
ez normális érzés vajon? ha voltatok hasonló helyzetben, ti is éreztetek ilyet?
(tudom hülyeség, de nem nagyon tudom kivel megbeszélni ezeket a dolgokat)
Én is úgy sajnáltam és olyan jó volt érezni az illatát és odabújni és érezni őt stb... Most 3 éves 160*200as ágyon keresztbe alszik, vagy a mellem rúgja vagy a pocakban a tesót... Hát nem tudom, hogy az "önzőségem" megérte-e. Azért mert nekem olyan jó volt, hogy velem aludt, rajtam aludt stb... :)
Jó helyen van a kiságyban ha késöbb nem akarsz a földön aludni mint én néha... Elöbb utóbb megnő és már nem kicsi lesz hanem óriás. Elalszik a helyén, de átjön közénk, kis szeliden összekuporodik, hogy észre se vegyük, aztán meg kinyújtózkodik és oldalt fekve alszunk apával ő meg keresztbe köztünk és valakit tuti telibe rúg... múltkor az apját állon rúgta azt hittem leesek az ágyról úgy röhögtem... Mondom páromnak apa mit keresel a fiad helyén...
Ezért is imádok anyának lenni! Mert teli vagyunk szeretettel! Ennek egy hátránya van, hogy pl. ha már nem velük alszik a gyerek, vagy kezd önállósodni majd, azt hisszük valamit rosszul csinálunk. Pedig ne már!
Most őszintén Anyuci! Ez legyen a világ legnagyobb problémája, hogy a kicsid nem veled alszik!
Ettől még nem hagyod őt magára, ugyan! Csak aggódó, gondoskodó üzemmódba váltott az agyad. Ami meg tök jó, olyan igazi anyukás dolog. :)
Én amúgy nagyon örültem, amikor a lányom a kiságyban aludt. Ő is kb. 8 hetes volt, innentől át is aludta az éjszakát. Bár nekem is voltak aggódó gondolataim, de irtó büszke voltam rá, nem beszélve arról, hogy jókat tudtam aludni, és reggelre egy kipihent, vidám anyuka nézett szembe az én kis csipetfalatommal. :)
Szóval nyugi, szuper minden, no para! :)
igazából nagyon büszke vagyok rá, iszonyat ügyes babóca :)
meg próbálom következetesen csinálni a dolgokat, gondolva a későbbiekre is... pl, hogy ne rugdosson le minket az ágyról :D csak nagyon nehéz tartani, de a muszáj nagyúr ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!