Játszótéri "etikett"? Hol vannak a határok?

Kisfiam másfél éves lesz, ma vittük először játszótérre. Egy kislány ott homokozott az anyukájával, és mikor beértünk, egyből odajött egy kisfiú (olyan nem egészen 3 éves forma), akinek az anyukája a kb. 10 méterre lévő padon mélázgatott. A kisfiú egyből elkezdte volna kipakolni a babakocsinkból a vödröt, csak nem tudta kivenni, mert jól be volt szorítva, így csak rángatta kifelé. Közben anyukám (ő is velünk volt) mondta neki, hogy azt ne vedd ki. Én kicsit kellemetlenül is éreztem magam, gondoltam, a kisgyerekeknél ez így működik, hogy játszanak egymás játékaival is.

Aztán a kisfiú odébb ment a kislányhoz aki homokozott, és frankón telibe szórta a fejét, mire a kislány anyukája szerényen rászólt, hogy ezt ne csinálja, de amint láttam nem volt túl hatásos, mert utána meg őrá is szórt egy adagot.

Anyuci nagy nehezen felkecmergett a padról, és odajött, hogy ejnye-bejnye, majd váltottak pár szót a másik anyukával, de közben láttam, hogy a gyerek a kislány anyukájára szórja a homokot folyamatosan, ő porolgatja magát, kényszeredetten mosolyog, a kisfiú anyukája meg hagyja, vagy csak megint egy "nem szabad", aztán tojik rá, megint visszament ücsörögni.

Mikor újra oda néztem, a kisfiú a kislány innivalóját itta, mire méla anyu megint odajött, hogy "nohát-nohát kisfiam".

Azt kérdezném, hogy hol van az a pont amikor már nem ciki rászólni más gyerekére? Én csak szemlélője voltam az eseményeknek, de kicsit kiakasztott. Nem tudom, hogy ezek ilyen mindennapi játszótéri történetek, és hozzá kell szokni, vagy mi a teendő ilyenkor?