Ti is vártátok már a vajúdás és szülés elérkeztét?

Én nagyon vártam pont ahogy írtad, boldog voltam, hogy átélhetem ezt a csodás élményt.

szerencsére fantasztikus szülésem volt, könnyű, nem is túl fájdalmas.

Teljesen pozitív élmény.

Én csak azon izgultam, hogy fogom-e tudni, hogy mikor kell menni. Csak véletlenül vettem észre, hogy 5 percenként épphogy keményedik a hasam. Másodjára meg vizsgálaton voltam bent, mikor mondta a doki, hogy nem jó a szívhang, maradok szülni, úgyhogy akkor nem volt időm izgulni előtte.

Elsőre simán szültem, másodjára hagyott a doki 8 órát, de aztán nem ment és mondta, hogy most már császár lesz, nem várhatunk tovább.

Rettenetesen sajnálom, ha valaki bármi miatt (betegség, felélelem, baba állapota stb.) miatt nem élheti át azt a veszett nagy fájdalmat a vajúdásnál. Tudom, ez így kicsit rosszul hangzik, de majd szülés után nem sokkal utólag már így látja az ember. Közben mindenkit elátkozna... :)

Valami fantasztikus dolog a vajúdás. Ez a fájdalom és az érte szendvedés is nagyon összehozza az anyát és a gyerkőcöt. Utána mellre rakják és tudja mit kell csinálnia. Mindjárt bőgök is. :)

Nem mondom, hogy lennék nagyon sokgyermekes anyuka, kettővel is piszok nehéz tud lenni néha lelkileg is, de a terhesség és szülés rész néha hiányzik. Hogy tudjak valamit alkotni, létrehozni...Tök fura, hogy ilyenket érzek, mert amúgy nem vagyok egy ősanya típus. :)

Kettes: elérzékenyültem. Ennyire szépen megfogalmazni... fantasztikus!

Én eddig csak egy sima szülésen vagyok túl, így nem tudom a császár menetét, fájdalmait... majdnem császáros lett a komplikációk miatt, de sikerült végül simán.

Nekem az a legfelemelőbb az egészben, hogy kb. 2 hónap múlva már nem emlékeztem a nagy fájdalmakra, nem tudtam felidézni... akármikor feljön a téma, az jut eszembe, hogy odateszik a hasamra, ott van, simizem, a kis forró testét...

Ennek ellenére, most hogy várom a másodikat, rám tört a nagy félelem... :(

Én nagyon varom .38 hetes vagyok :)

2. baba elso császár volt ,na ha tudnám ,hogy császár lessz ez is az nemvárnám annyira :D Ugyhogy ez még számomra is ismeretlen ,talán azért is várjuk ennyire :)

nekem egy babám van még. Rettenetesen vártam már a szülést. (Tegnap volt a fiam egy éves és egésznap visszagondoltam szinte ujra áttéltem a szülést.)

na a lényeg , hogy 9 órát vajudtam és vége császár lett mert 1cm-ert tágultam csak. nagyon rossz élményem van rola nem is részletezném. viszont a babám nagyon nagy volt és örültem már , hogy nem akart rendesen kibujni mert szétszakadtam volna. Amikor meg megláttam, elmondhatatlan jó élmény. Gyönyörü volt. hatalmas kövér szőke kék szemü baba. Az illatát most is feltudom idézni és amikor először megpuszilhattam valami csoda volt.

Ezt minden nőnek átt kellene érezni szerintem, hogy igazi NŐ lehessen!

Utolsó vagyok!

Könnyü szülést kívánok neked!