Lányok! Hetente hány napot töltötök az anyósotoknál? Hányszor viszitek hozzájuk a babát? Hányszor látogatja ő meg a gyereket/unokáját? Van-e olyan nap a héten, amikor mindig nála kell lennetek? Pl. Minden vasárnap?
Tudom, hogy nem a kérdező pontozgat le. Nem rád haragszom.
A kérdezők nem szoktak. :D
De már mindenhol minden kérdés le van pontozva.
Mire jó ez?
Én megszüntetném.
Az is baj volt, hogy anyukám nyáron itthon volt, és napközben átjártunk hozzá (nem minden nap). És a férjem kiakadt, hogy az ő szüleihez nem járunk napközben. Anyukámék 10 perc sétára laknak tőlünk, az ő szüleit 2 busszal, és sok sétával tudnám csak megközelíteni, ami babakocsival nem könnyű (meg nincsnek is otthon napközben).
Most ott tartunk, hogy az egész hétvégét (reggeltől estig), + 2 délutánt otthon töltött édesanyjával, és anyuka nagyon örült, nem gondolt bele, hogy én meg egyedül vagyok egész hétvégén, a lényeg, hogy megszerezte a gyereket (kezdem úgy érezni, hogy úgy gondolja, hogy a gyereket neki szültem.) Egyszer nem mondta, hogy voltatok itt pár órát, menjetek haza, legyetek együtt. Mondjuk nem szeret engem, de csak azóta romlott meg a kapcsolatunk, mióta összeházasodtunk a fiacskájával és megszületett a kislányunk, pedig imádom a fiát, mindene megvan, otthon nem volt ilyen jó dolga mint mellettem (ezt ő maga mondta).
Most ott tartunk, hogy anyukámékkal megbeszéltem, hogy járjanak ők át, hogy ebből ne legyen konfliktusunk, ők megértették, jönnek, amikor tudnak.
Viszont megmndtam a férjemnek is, hogy akkor az ő szülei is akkor láthatják az unokájukat, amikor csak akarják, de nkik kell jönni (ha zavarok, szívesen elmegyek itthonról, de nem vihetik magukhoz).
Kíváncsi vagyok hogy alakul a helyzet..., hogy a hatalmas szeretete felül tud-e emelkedni a lustaságán.
Én ezt nem értem!
Miért ilyenek a fiúk anyukái?
Nálunk is folyton azzal gyötör - nem közvetlenül engem, hanem a fél éves gyereknek mondja - "most már hamarosan nyugdíjas leszek, és akkor már majd az én kislányom lehetsz"
Agyvérzést tudnék ettől kapni!
Nekik már megvolt a lehetőségük, hogy azokat a dolgokat átéljék a gyerekeikkel, amiket mi most élünk.
Miért kell ebbe belerondítani?
És miért kell úgy tekinteni az unokát, mint a gyereküket?
Én már komolyan azon gondolkodom, hogy ha nyugdíjba megy - sajnos most már csak hónapok kérdése - akkor elköltözünk a városból... az országból... erről a földrészről...
Vagy nagyon nagy balhék lesznek.
Nagyon félek tőle.
Sajnos iszonyú erőszakos nőszemély a drága mama...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!