Miért nem szeret hason feküdni?

Szerintem adj neki időt, később majd megkedveli. Ő tudja, mi a jó neki. Lehet tornáztatni, csak hal esik neki. Küldök egyet: A gyakorlatok végzéséhez a gyermeket a hátára fektetjük.

1, A mondóka első szakasza alatt a gyermek két csuklóját megfogjuk és a karjait fel, a füle mellé, majd le, a teste mellé váltogatva emelgetjük. Törekedjünk arra, hogy a karja nyújtva legyen!

A második versszak alatt karjaival teljes kört írunk le, majd az utolsó versszak alatt karjait a mellkasa előtt szorosan keresztezzük, majd két oldalra kitárjuk. Egyszer a jobb, egyszer a bal karja legyen felül.

Sim- sum fúj a szél

Ez a kis fa, jaj, de fél.

Minden ága megremeg,

A levele lepereg.

Ej- haj, semmi baj,

Újra zöldül majd a gally.

2, A gyermek mindkét bokáját megfogjuk, térdét behajlítjuk és a teljes talpával minden szóra a földre dobbantunk váltott lábbal.

Egy, kettő, három, négy,

Te kis cipő hová mégy?

Kipp- kopp kopogok,

Apukához indulok.

3, A gyermek mindkét kezét csuklónál megfogjuk és az első versszak alatt lassan ülésbe húzzuk, majd a második alatt visszaengedjük. Cél, hogy a fejét egyedül tartsa. Az utolsó versszak alatt hanyatt fekve jobbra- balra billentjük.

János bácsi, János bácsi

Keljen fel, keljen fel!

Harangoznak délre,

Libapecsenyére

Bim- bam- bum.

Bim- bam- bum.

4, A gyermek mindkét lábszárát megfogjuk és bicikliző mozdulatokat teszünk.

Lóg a lába, lóga

Nincsen semmi dolga

Mert ha dolga volna,

A lába nem lógna.

5, A mondóka alatt a gyermeket egyik irányba lassan a hasára görgetjük. A mozdulat alatt a csípőjénél segítsük őt, és hagyjuk, hogy a felsőtestével önállóan dolgozzon!

Mielőtt a másik irányba görgetjük, minél hosszabb ideig tartsuk hason fekve.

Guri- guri guriga

Gurul a kis ...(neve)

6, A gyermek ismét a hátán fekszik. Térdeit behajlítva fogjuk és nagy köröket írunk le csípője mozgatásával.

Háp, háp, háp, jönnek a kacsák,

Hű, de éhes, hű, de szomjas, ez a társaság!

Bú, bú, bú, boci szomorú,

De hogy feszít tyúkjai közt a kukurikú!

Röf, röf, röf, orra sárba döf,

Sonka lábán Kucu- néni fürödni döcög!

Bú, röf, háp, sípok, trombiták

Víg zenével így köszönt e díszes társaság!

7, A gyermek talpait befelé fordítjuk, és azok külső élét a mondóka szavaira egymáshoz ütögetjük.

Cinege, cinege kis madár,

Mi van a lábadon? Aranyszál.

Kössük a babahajába,

Dobjuk az anya ágyába!

8, Egyik kezünkkel megfogjuk a gyermek bokáját, másikkal a lábfejét és a talpát. A mondóka első sorára fel- le mozgatjuk a gyermek lábfejét, majd az utolsó sornál körözünk vele.

Borsót főztem, jól megsóztam,

Meg is paprikáztam.

Ábele- bábele, bumm.

9, Hóna alatt súlyát tartva emeljük a gyermeket állásba. Figyeljünk, hogy letalpaljon (teljes talpával álljon a földön). És táncoltassuk a dalra.

Muzsika, muzsika,

Táncol a kis Zsuzsika.

Addig táncol egyedül,

Míg csak párja nem kerül.

Muzsika, muzsika,

Táncol a kis Zsuzsika.

Jobbra dől, meg balra dől,

Tücsök koma hegedül.

10, A földön ülve öleljük magunkhoz kicsinyünket és a fenekünkön előre- hátra haladva dülöngéljünk.

Megy a vonat, zakatol,

Meg is áll majd valahol.

Én vagyok a vasutas,

Te meg legyél az utas.

11, Álljunk fel, gyermekünket ültessük a tenyerünkbe arccal kifelé fordítva. Tartsuk biztonságosan, karjainkkal két oldalról támasszuk meg. Oldalra lengessük az ének közben.

Hinta, palinta,

Régi dunna, kis katona,

Ugorj a Dunába!

12, Maradjunk állva. Gyermekünket fordítsuk hasra karjainkban. A mellkasánál lévő kezünkkel jól fogjuk meg a karját, a másik kezünkkel pedig a combját. És hintáztassuk!

Zsipp- zsupp, kender zsupp,

Ha megázik kidobjuk!

Zsuppsz!!!

13, Amíg a gyermek nem tud ülni, addig háton fekve megfogjuk mindkét alkarját, fölé hajolunk és nyitott tenyerével simogatjuk arcunkat a mondóka soraira. (később felváltva egyszer az ő, majd a saját arcunkat cirógatjuk) Az utolsó sornál megdögönyözzük a baba pocakját.

Ciróka- maróka,

Érik a boróka.

Elszaladt a róka,

Uccu utána!

Ciróka- maróka,

Mit főztél? Kását.

Hová tetted? Pad alá.

Megették a kiskacsák.