Kismamák/anyukák! Van köztetek olyan, aki kb 1 év különbséggel szült?

Szia! A szomszédunkban pont 13 hónap van a két gyerkőc között. Az anyuka elmesélése alapján, nagyon durva volt neki az első pár év, de azt mondja, most már nagyon boldog, hogy így alakult náluk. A gyerekek iskolások. Minden jót!

Szia, nekem pontosan 12 hónap és 5 nap van a két babám között :) 24 éves vagyok és külföldön élünk szóval nulla segítség. 2. terhesség: tök könnyű volt, úgy elment hogy észre se vettem. az utolsó hónapban (augusztus) azért kijött anyukám és segített, pont akkor kezdett el járdogálni a fiam szóval nehéz lett volna nagy pocakkal. (bár sose volt olyan nagy pocakom) Persze nagyon féltem tőle h mi lesz, emg h nekünk annyi, midnenki mesélte h 1. az nagyon durva, ki fogok készülni vagy 2. azért jó h együtt nőnek fel. Első hónap: Nyilván katasztrófa :D A nagy mindig átaludta az éjszakát de iszonyú háklis volt ha felébresztik. Vagyis ha felkelt a pici felkelt a nagy is és totál begurult vagy 1 órán át sikoltozott :D erről pár hét alatt leszokott, utána ha a pici kelt ő csak sóhajtott és vissza aludt. Hozzá kell tennem hogy itt még külön szobában voltak. Szerencsénk volt mert a kicsi is jó alvónak bizonyult, felvette hamar a család ritmusát, 2 és fél hós korára elértük azt h átaludta az éjszakákat és akkor be is zsuppoltam a "gyerek szobába". Férjem nem örült mert így volt 1 hét amíg nehezebbek voltak az éjszakák de én szerettem volna ha minél hamarabb megszokják egymást:). Innentől kezdve nem mondanám h bármiben is nehezebb lenne mint 1-el...Nagyoban függ a 2. baba temperamentumától, nálunk a kicsi nagyon jól elvan a játszószőnyegen, nézelődik, nézi a tesóját ahogy tesz vesz, engem, ha sírdogál beviszem a kiságyába és alszik is. A nagy meg most már 18 hós és sokat játszik firkálgat épít szerel egyedül szóval elég laza. Minden nap főzök, takarítok mégis van időm tanulni és amint látjátok netezni is :D. És velük is játszok persze sokat. Msot míg írok a nagy épp a pici fejét simogatja...Nagyon aranyosak, nagyon örülök h így alakult. Féltem az elején h a nagy majd átgázol a picin, meg ilyesmik de nagyon hamar megértette h vigyázni kell rá. Féltékenység nyilván nem volt, fel sem fogta h mi van mikor hazahoztuk. Nem is érdekelte, nem is foglalkozott vele, msotanában kezd. Mosolyognak egymásra, stb. Itt egy videó (bár tudom h ez az oldal arctalan de engem nem zavar) itt a pici 3 hónapos volt a nagy 15: http://www.youtube.com/watch?v=LZuggKsYb74 Akinek van még kérdése nyugdtan írhat nekem privátban.

2. vagyok,a terhességről még annyit hogy nekem az első baba császáros volt (16 óra vajúdás után) szóval eléggé beparáztam hogy úr isten, msot mi lesz, friss heggel. No.ban élünk itt a dokim értetlenül nézett rám hogy már miért lenne ez baj, sőt még nyomta is h próbáljam meg természetes úton. :). Hát azért nem próbáltam meg de többet nem aggódtam a heg miatt, ahogy ők sem. 38. héten császároztak, minden simán ment. A legjobban attól féltem h mi lesz a nagybbik babával amíg én kórházban vagyok hiszen sosem voltunk külön, pláne nem 4 napo (igen 4. nap már tekertem haza :D) Hát kedves kisfiam magasról tojt rá hogy eltűntem, tök jól elvolt anyummal. Be is jöttek meglátogatni, hát kb úgy nézett rám min egy idegenre :D

Sajnos tényleg nagyon sok múlik a babán. Ha valaki "megnyer" egy igazi hasfájós nem alvós kisbabát akkor ott vége mindennek. Nekünk tényleg szerencsénk volt mindkettővel :D Barátnőmmel akivel egy napon szültünk csak 1 babája van és neki nehezebb mint nekem 2-vel, mert ott is 18 hós a kislány és még mindig nem aludt át egy éjszakát sem.

Kíváncsiságból olvastam bele....Gratulálok, elismerésem nektek. Nekem 7 hónapos a fiam, de nem merném és nem is szeretném bevállalni a másodikat, sem most (tutira beleőrölnék) sem később. Nekem rémálom volt az első 6 hónap, soha nem csinálnám még1x végig. Szerintem a depresszió szélén álltam, most, hogy már nagy jobb a helyzet, de nagyon megszenvedtünk mindhárman...