Ti hogy kezelitek a babákkal kapcsolatban mindenkinél mindent jobban tudò anyóst?

Hát szerintem azért az anyósok nagy része nem okoskodni akar, hanem segíteni. Nem mondom, hogy engem nem idegesített, de azért be kell látni, hogy ők azokat a dolgokat mondogatják, amiket ők jónak hisznek, nem akarnak direkt rosszat az unokának... Az ő idejükben úgy csinálták. Majd ha nekünk lesz unokánk, biztos mi is nagyokat fogunk nézni az új "szabályokon", és lehet hogy nem fogjuk tudni megállni, hogy beleszóljunk...

Könnyebb lesz nektek is, ha nem rögtön elutasítjátok a tanácsot, hanem belegondoltok, hogy ugyan mi baja lenne a gyereknek ha adnék neki néha egy kis teát pl. ( semmi..:))

Egyébként hogy a kérdésre is válaszoljak, ha valamivel nem értek egyet, megmondom hogy miért nem és kész. Vagy rábólintok, aztán csinálom ahogy jónak látom:)

Jó megoldás még az is, ha a férj beszél vele, mégiscsak más a kapcsolatuk..

Ezt pont most olvastam, témába vág:

[link]

Ebből is látszik, hogy a mama csak jót akar, csak hát nem halad a korral...

Esetleg ezt a cikket megmutathatod anyósodnak:)

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__babak_..

Nem csak az anyósok ilyenek... olvassátok el, borzalmas!

Az én helyzetem a legdurvább talán, én már a párommal sem akarok együtt élni anyós miatt. Mert a páromat manimpulálja állandóan. Nekünk még nem született meg a gyerekünk. 36 hetes vagyok. De már ott tartok, hogy inkább egyedül nevelem, mintsem, a konyhából anyóssal telefonálgató párommal, mit hogyan csinálok éppen. Mi lesz, ha megszületik a gyerekünk? Párom online közvetít mi történik, anyós meg osztja az észt mit kell csinálni. És ebből lesz és van most is a veszekedés. Sajnos a távolság sem akadály ilyen módon.

Tudom, hogy a párom a pipogya, épp ezért nem akarok már vele együtt élni, hogy a rám váró nehéz, gyerek születése körüli időszakban nyugodtan tudjam venni az akadályokat.

Az elmarasztalásokkal ne tetézzék még a bajt, ha már segíteni nem tudnak.