Akik együtt alszanak a babával, ezeket hogy oldják meg?
Előre leszögezném, a kérdésem nem provokáció, egyszerűen csak érdekel a válasz, mert számomra ezek furcsák.
Tehát azok a szülők, akik már kezdettől a babákkal alszanak, hogy oldják, meg ezeket?
1.Hogy még véletlen se nyomják össze a babát? Tudom, vagyis olvastam, ilyenkor beindul a szülői ösztön, és ez elképzelhetetlen, de mégis? Én mikor pici volt a lányom, sokszor olyan fáradt voltam, hogy nem emlékeztem, hogy kerültem az ágyból a kanéra aludni, vagy miért fordítva, fejjel lefele fekszem az ágyba...:) Tehát mikor az anyuka már tényleg kimerült, elfordulhat baki...
2. Mikor ti, szülők betegek vagytok, nem féltek, hogy a baba is elkapja? Ugye ha csak a legegyszerűbb betegséget nézzük: megfázás vagy torokgyulladás...Ilyenkor azért belihegjük a szobát, vagy ilyenkor máshol alszotok?
3. Apa ténylegesen tud pihenni? A férjem hajnalba megy el, vezet egész nap, késő du jön haza, tehát neki azért kell a pihenés, hogy a toppon legyen minden nap... Szerintem ha egy pici baba este fel kel, sír mert fáj a hasa, éhes, tisztába kell rakni, akkor a másik szülő nem tud rendesen pihenni...persze ilyenkor át lehet menni a másik szobába, de azért felébred szerintem a másik fél ilyenkor...
A kérdés elsősorban azoknak szól, akiknek adott egy gyerek szoba. Én kezdettől ott altattam, ha beteg volt, néha közénk jött, és be kell valljam valóban nagyon jó érzés, hogy ott szuszog, és megölel, de ilyenkor se ő se mi nem aludtunk jól. Már 2 éves, imádja a kis ágyát, szereti nagyon, tehát nem lett semmi baja, hogy kezdettől ott aludt. Nekem volt sokszor fárasztó inkább, mindig menni még pici volt, virrasztani ha nem aludt jól, de úgy érzem ennyit megért, mert most nem kell a leszoktatással vergődni, se neki, se nekünk.
1. Szülői ösztön valóban működik, még sosem feküdtem Rá. Inkább Ő bújik hozzám, illetve fekszik rám. :)
2. A betegséget elkaphatja napközben is, hiszen együtt vagyunk. De egyébként még sosem fertőztem meg (igaz, csak 1x voltam beteg, illetve náthás) Viszont Ő megfertőzött engem, de még egyszer hangsúlyozom, ez szerintem akkor is fellép, ha nem alszom Vele. Hiszen a nap 99%-át együtt töltjük.
3. Egész picinek külön aludt. De Nálunk szerencsére hamar átaludta az éjszakát, éjjel nem kelt éhség, hasfájás miatt.
1. Miután vele aludni kevésbé fárasztó, mintha fel kellene ugrálnom, átmenni a kiságyhoz, kivenni, megszoptatni, vissza makd megpróbálni visszaaludni, így sosem voltam annyira fáradt, mint amit írtál. Az esetek 95%-ban teljesen elég volt cicire húzni és szundikált tovább, és én is visszaaludtam. És igen, működik a szülői ösztön. Arra kell figyelni, hogy ne nagy vastag takaróval aludjatok, ne tudjon leesni a baba az ágyról, ne legyenek nagy párnák és ha bármelyikőtök is ivott vagy gyógyszert szedett akkor külön ágy szigorúan.
2. Nem nagyon vagyunk betegek, karácsony körül ment végig egy nátha a családon, de olyan szinten, hogy még a nagyik is betegek voltak. Az anyatej védi a picit, ő vilt az egyetlen, aki nem kapta el. Persze vigyáztam is rá nagyon, szopinál tettem valamit a szám elé, a rendszeres alapos kézmosás meg gondolom alap...
3. Tud, bár a férjemnek olyan az alvókája, hogy teli tüdőből ordító ggyerek mellett se ébred fel...
1.Én a keresztlányommal is aludtam sokszor, szóval nem kell ehhez szülői ösztön.Most a fiammal már 2 napos kora óta :) Ás így igaz ,hogy én se fáradok ki annyira mintha fel kellene kelnem.
2Ha beteg vagyok akkor egész nap elkaphatja. Meg mitől féltsem annyira? Jövünk ,megyünk naponta.Elkaphatja a boltba , a liftbe , apa hazahozhatja stb. Mert ugye ezt kiszúrni nem lehet hiszen a legtöbb már lappangási időben fertőz így te úgysem tudod ,hogy ki a beteg.
3.A párom ha szabadnapos és nagyon fáradt vagyok akkor átveszi, ha nem akkor vagy velünk alszik vagy a babaszobában ha rosszabb napok vannak.De nem sűrűn van ilyen,hiszen mellettem van ,hamar felébredek,cici a szájába és ennyi volt. Még annyit ,hogy az én férjem is sokszor fel sem ébred ha üvölt mellette a pici.
Már a második babámmal alszok leginkább együtt, bár este ha elalszik akkor a kiságyba teszem, ami ott van az ágyunk mellett, azonban amikor éjjel felébred és enni kér magam mellé teszem és onnantól ottmarad reggelig, mivel rendszeresen bealszok szopi közben.
1. Én alapból nem vagyok az az álmában forgolódós, sokszor úgy kelek, ahogy elaludtam. A kicsi mellett az ágy szélénél van a szopipárna, arra szoktam a lábam felrakni, mert úgy kényelmes, így az meg is védi, nehogy ráfeküdjek véletlenül. A nagyobb mellett annó nem volt, de akkor sem feküdtem rá. Így, hogy mellettem alszik én is kipihenten kelek reggel, sosem vagyok annyira fáradt, hogy ne vegyem észre, hogy mellettem van, hiszen egy nyikkanásra, már pattan a szemem.
2. Mikor beteg vagyok, bár ez igen-igen ritka, akkor is ott van mellettem, hiszen a nap 24 órájában együtt vagyunk, így miért pont éjszaka fertőzném meg?
3. A férjem is jó alvó, bár leginkább a másik szobában alszik. Mikor együtt aludtunk, meg is jegyezte, hogy mire ő meghallja, felébred arra, hogy sír a gyerek, addigra én már megyek is át, tehát nem zavarja. Amúgy a nagyobbik is a saját szobájában alszik el, de éjjel, hajnalban ha felébred, ő is jön át mellém, vagy szól, hogy menjek érte. Így már hozzá vagyok szokva, hogy felkelek az ágyból, visszaaltatom a nagyobbikat és alszok tovább. Olyan volt, hogy a nagyobb beteg volt, éjjel többször kelt és nem akartam a kicsivel egy ágyba fektetni őket, így éjjel többször kellett a két szoba között "rohangálnom", na akkor úgy keltem másnap mint akit agyonvertek. :) A férjem amúgy azért is alszik a másik szobában, mert ő szeret még éjjel nezetni, mivel csak akkor van ideje, így rendszerint ő azért alszik el ott, hajnalban meg korán megy dolgozni és nem akarna minket zavarni az ébredésével.
1. Lehet, hogy ösztön, tudat alatt is úgy fordulunk, hogy véletlenül sem fekszünk rá. A fáradságról annyit, amióta velünk alszik, sokkal kipihentebb vagyok, nem kell 3-4 alkalommal felkelni, megnézni, megszopiztatni visszatenni, ha nem alszik el újra és újra...Ha nyöszörög cicizik és alszunk tovább.
2. Semmivel nem nagyobb az esélye elkapni, mint napközben....
3. Igen, tud. Az én férjem is 5kor kel, vezető beosztásban dolgozik, csak akkor ébred, ha nagyon nyűgös, mostanában előfordul, jönnek a fogacskák. Amikor nem velünk aludt, gyakrabban ébred ő is. Szerintem 3-4 hetes kora óta nem teszem éjjel tisztába. Hozzáteszem 6 hónapos koráig 2x kelt éjjel szopizott és aludt a kiságyában. 1 hónapja vagyunk így, 1 hét alatt kipurcantam teljesen a sok keléstől.
1 nem feküdtem rá,de volt hogy a papalan veszélyes volt ..ez is kimerültségem okán
2 egyébként is együtt vagytok ,felesleges elkülönülni
3ha a gyerek alszik igen,ha nem a másik szobában sem tud.
Nem értem mit akarsz ha nektek így jó?
Mi külön szobával és kiságyban altatással kezdtük, aztán pár hét múlva a fáradtságtól bealudtam szoptatás közben és mindig ott ragadtam így a gyerekszobában a kanapén együtt aludva a babával. Pár hete apuka bekönyörgött minket a nagy ágyba mert megunta hogy egyedül alszik.
Válaszolva a kérdésedre:
1. Sokkal kipihentebb vagyok így, többet alszom mintha át kellene járni szoptatni a gyerekszobába, majd visszatenni a kiságyba stb. Úgy alszom mint egy darab fa és a baba első nyikkanására fent vagyok.
2. Anyatejes baba ellenanyagot is kap a bacik mellé, nagyon ritka hogy elkapnak a családtól valamit, ha mégis ahhoz nem feltétlenül kell együtt aludnunk.
3. Mivel érzi, hogy ott vagyok mellette nagyon ritka hogy sír éjjel, arra szoktam ébredni hogy keresi a cicit, megkapja és alszunk tovább. A baba is félálomban van és én is. Így apuka is pihen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!