Hogy lehet legyőzni a második gyerek utáni vágyat?
Rossz a kérdés szerintem.
Le kell e egyáltalán győznöd ezt a vágyadat?
Amíg kicsik nem sokba kerülnek, utána a taníttatás az több lesz.
Addig viszont javulhat az anyagi helyzetetek is.
Minden jót kívánok!
Sehogy. Ha akarsz, szülj, ha nem akarsz, ne szülj. Ez ilyen eygszerű!
Anyagilag annyira nem lesz nehezebb, hisz csomó mindent örökölhet a kicsi a nagyobbtól.
Az, meg hogy milyen lesz a kapcsolatuk, az nagyrészt rajtunk, szülőkön múlik.
(kétgyermekes anyuka - mindkét gyermeket "anyai betegség mellett" vállaltam, magyarán kockáztattam jócskán az egészségemet, de vágytam rájuk, lettek és végül minden rendben van)
Az albérlet nagyon jó, csak valamennyire bizonytalan lett. A tulaj külfödön lakik és mér elgondolkozott azon,hogy valamikor a jövőben eladja. De a kapcsolatunk nagyon jó és azt mondta,hogy időben szól ha így dönt, meg már most ha megszeretnénk venni akkor nekünk eladja. Csak nekünk nincs pénzünk rá,hitelt meg nem szeretnénk felvenni.
A párom vendéglátásban dolgozik így nyáron jól keres ,télen kevésbé.Hogy eltudna e akkor minket tartani? Valószínüleg igen,főleg ha megtanulnánk jobban bánni a pénzzel ,mert sokszor kifolyik még a kezünkből.
Az elején biztos menne, de később? Ettől félek. Amikor már suli lesz meg fizetni kellene a különórákat, edzéseket. Mi a párunkkal szegényebb családból jöttünk, tanulmányainkat hamar be kellett fejezni,mert dolgozni kellett menni.Bár ez a szülők miatt is volt,hogy el tudjunk jönni otthonról.
A párom a sportkarrierjét is fel kellett adnia,ezt nem szeretnénk a gyerekünknek.
Most néha mondja,hogy kistesó,máskor azt ,hogy nem.Bár a picink előtt is bizonytalan volt,de ahhoz képest a legjobb döntésének gondolja és nagyszerű apa lett.
Időm van még ,mivel császárral szültem így minimum 2 évet várni kellene a következő terhességig.
Ez nagyon nehéz ...
Nekem 21 hónapos kisfiam van, és amióta megszületett, szinte mániákusan vágyom, sóvárgok rá, hogy újra terhes lehessek, szüljek ... Minden észérv azellen szól, hogy legyen második baba, mégis minden gondolatom körülötte forog. De azt is tudom, ahogy Te is írtad, hogy igazából majd jó pár év múlva jön az igazi próbatétel, mind anyagilag, mind nevelésileg. Bár én attól is félek, hogy a második baba érkezésével a fiammal már nem tudok majd úgy törődni, úgy gondoskodni Róla, ahogy most ... Ő iszonyú anyás, én pedig iszonyú "babás" vagyok, soha nem hagytam még másra, egy órára sem. Szóval én is gondban vagyok, nem tudom, mi lenne a helyes, mi lenne a jobb ...
Ne haragudj, hogy nem tudtam segíteni ...
Itt 7.
Igen, igen ... Én pont ma állapítottam meg séta közben, hogy tavaly is minden kimenetel erőpróba volt számomra, de az idén ... Most már nem úgy van, hogy tologatom a fiamat, sétálgatunk, esetleg hintázik egyet, hanem akarata van, hogy merre akar menni, minden tócsát megtalál, toporog benne, ha elviszem, megfeszíti magát, ordít. Amikor hazaérünk, alig tudom beterelni a lakásba, aztán jön a vetkőztetés ... Fizikailag baromi nehéz számomra! Az én férjem is szinte csak aludni jár haza, de sokszor még arra se, amikor ügyel. Rokonaim, barátaim 2000 km-re, semmi segítségem nincs.
Szóval nagy kettősség van bennem. Egyrészt mindennél jobban vágyom mégegy babára, és készülök is rá, másrészt, ha belegondolok mondjuk egy sétába két gyerekkel, vagy egy ebéd megfőzésébe, hát félek, bevallom.
Nem tudom, mi lesz, most azt mondom, majd lesz valahogy, de azért szorongok rendesen. Már ott elakadok, hogy ugyan kire bíznám a fiamat arra a 3 napra, amíg szülésnél a kórházban leszek??? Merthogy Ő még mindig cicizik, este a lefektetési szertartás része a cicizés. Sosem aludt még el senki mással ... Nem is tudom, hogy reggel, ha nem én mennék be hozzá, mi lenne. És akkor az anyagiakról még nem is beszéltünk ...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!