Miért nem merem rábízni senkire a babámat?

Én sem tudom,nem akarom ràbizni senkire az 5 honapos babàmat.

Féltem,mert mindenki màsképp gondolkodik,lehet mig én csak almàval etetem a tejen kivül,addigra màs màr màssal is eteti,és az enyémnek is adna.

Történt tegnap,hogy a szomszéd etette a kislànyàt,én ott ültem,ölembe a bba,és egy hirtelen mozdulattal a babàm szàjàba adta az ö babàja kanalät,meg bébiételt.

Haragudtam,hisz a gyerekének nemrég volt szàjpenésze,mäsrészt miért nem kérdi meg hogy adhat a babànak enni?

Nemrég olvastam itta portàlon hogy valakinek az anyosa a 3 honapos babàt piskotàval etette.

Vagy valakinek azt ajànlottàk hogy ha a baba sir adjanak mézzel bekent cumit a szàjàba.

Ezektöl falnak megyek,igy fogy el a bizalmam..

A fiam 11 hós, egy kezemen meg tudom számolni, hogy mennyit volt nélkülem max 2 órát, azt is vagy az anyummal vagy az apukájával. Szerintem természetes, amit érzel. A babódnak most TE vagy a világ!

Nem szép, de én mióta megszületett a babóm egyre nehezebben viselem el anyóst....

Anyum mondta múltkor: Magadnak szülted a gyereket, nem nekünk! Ha kell segítünk, de a TIÉD a gyerek! Majd eljön az az idő is, vagy előbb, vagy később,amikor majd rá mered( és én is) bízni másra is a kicsit.

ez természetes érzés, foleg ilyen pici babánál. idovel enyhulni fog, vagy lehet, hogy épp te fogod akarni, hogy enyhuljn...

én max a férjemre vagy anyukámra szoktam hagni, míg ilyen pici volt, de ritkán kellett. amint 3-4 honapos lett a fiam és konnyebb volt vele kimozdulni, magammal hordtam mindenhova, ahova nem lehetett, oda nem mentem, mert én így voltam nyugodt. és tiszta anyás lett a drága. kb 1 éves volt, mikor itt-ott anyukáméknál hagytam pár orára, hogy mást is szokjon, anyosoméknál még nem volt, és nem halogathatom már sokáig...most is van pici lelkifurdalásom, hogyha "lepasszolom" a másfél éves gyerkocot, de tudom, hogy most már mindegyikuknek orom és jo helyen van:)