Van olyan anyuka itt akinek a kicsije még ma is vele/rajta alszik el?

"fent leírtam az okokat:)"

egyetlen okot sem írtál le, csak azt, hogy ettől sérül a gyerek. Milyen alapon mondod, hogy egy pár perc sírni hagyás maradandó károsodást okoz? Milyen hivatalos tanulmány született ezzel kapcsolatban? Nem sikerkönyv, hanem hivatalos tanulmány?

Kérdező, nagyon elnézést kérek tőled, nem akarlak összezavarni, csak picit kiakadtam, hogy egyesek egy pár könyv elolvasása után mindenféle totál falsch következtetésekkel riogatják a jónépet. Ezért írtam, hogy inkább keress fel egy valódi szakembert, aki segít.

Parancsol, itt a kért irodalom(állítások és //ben a vonatkozó irodalom), a teljesség igénye nélkül:

-A z első életévben(ún. szenzitiv periódus) a fejlődésben lévő agy meglehetősen érzlkeny a stresszre. Számos nevelés technika okozta sterssz(az elalvást, altatást ksérő magára hagyás és sirás pedig stressz) megváltoztathatja a stresszreakciós rendszereket a gyermek agyában, adott esetben sejthalált is okozhat bizonyos agyi struktúrákban.

sz.i.: /Blunt Dugental D, et al(2003) The hormonal costs of subtle forms of infant maltreatment, Hormones and Behavior Jan. 237-244; Gunnar MR, et al(2002) Social refulation of the cortisol levels in early human development, Psychoneuro- endocrinology Jan- Feb. 199-220; Anisman H, et al(1998) Do early- life events permanently alter behavioral and hormonal responses to stressors? Internal Journal of Development Neuroscience Jun- Jul (149-164)/

-Az ember életminőségét befolyásolja, hogy gyermekkorában létrejöttek- e megfelelő agyi stressz- szabályozó rendszerek

sz.i.: /Beatson J. et al(2003)Predisposition to depression: the role of attachment, The Australian and Neww Zealand Journal of Psychiatry Apr.(219-225); Gordon M(2003) Roots of Empathy: responsive parenting, caring societes, The Keio Journal of Medicine Dec. 236- 243; de KLoet ER, et al(2005) Stress, genes, and the mechanism pf programming the brain for later life, Neuroscience and Behavioral Reviews Apr. 271- 281/

-Az alacsonyabb rendő agy jelző rendszerének a neve amygdala, amely ha azt érzékeli, hogy veszély fenyeget(egyedül maradó csecsemő), a hypotalamusnak jelet küld, amely stresszhormonokat bocsát ki. Ha gyermekkorban segtenek feldolgozni a heves szorongás- frusztráció érzéseket, akkor tanul meg a magasabb rendu agy közbelépni, azaz megnyugtatni a gyereket.

sz.i.: /Hariri AR, et al(2000) MOdulationg emotional responses: effects of a neocortical network ont he lymbic system, Neororeport Jan. 43- 48.; Barbas H, etal(2003) Serial pathways from primit prefrontal cortex to autonomic areas may inflience emotional exprsession, Neuroscience Oct 25./

-A megnyugtatás segit kialaktani azokat a leszálló idegpályákat, amelyek felnőttkoráan lehetővé teszik a gyerek számára, hogy a stresszhelyzeteket kezelni tudja(ennek elmaradása értelemszerűen az ellenkező hatást hozhatja)

sz.i:/Cozolino, L. J.(2002) The Neuroscience of Psychotherapy: Building and Rebuilding the Human Remain, London; Lacroix et al(2000) DIfferential role of the medial and lateral prefrontal cortices in fear and anxiety Behavioral Neuroscience dec. 1119-1130/

-Az élet minőséget befolyásolja a gyermekkorban kialakuló megfelelő stresszkezelő agyi rendszerek(amit csecsemőkorban mi felnőttek tudunk támogatni, mert a kicsik agya még nem érte el a megfelelő kiépültséget, ezért ha a támogatás= megnyugtatás elmarad, kevésbé épülnek ezek ki)

sz.i./Ito M etal(2003) Why Nurturing the Brain now? Brain Science Institute Mar. 117-120; ROsenfeld P. et al(1991) Maternal regulation of the adrenocortical response in prewealing rats, Psychology and Behavior Oct 661- 671

...

...

-A korai stressz maradandó negatv változásokat hozhat létre egy gyerek agyában, túlérzékeny stresszválasz rendszer alakulhat ki, ez azt jelenti, hogy a világot és a benne zajló változásokra szorongással reagálhat.

sz.i: / Gunnar MR et al(2002) Social Regulation of the cortosol leveli n early human development, Psychoneuroendocrinology Jan- Feb. 199-220; Ashman SB, et al(2002) Stress hormone levels of children of depressed mothers, Development and Psychopatology Spring 333-349; Blunt Bugental D, et al(2003) The hormonal costs of subtle forms of infant maltreatment, Hormones and Behavior Jan. 237-244

-Amikor a sjrő csecsemőnél a stresszszint állandósul, beindul egy hormonális láncreakció. A hypotalamus egy olyan hormont termel, ami a az agyalapi mirigyben az ACTH hormont szaadtja el, ez pedig a mellékvesét a kortizol nevő stresszhormon termelésére készteti. Ezt nevezzük „stressz- tengelynek). A zaklatott állapotban levő csecsemő stressztengelye erőteljesen aktivizált, és folyamatosan kortizolt „pumpál”. A baba megnyugtatásával lehet ezt megálltani.

sz.i: Gerhardt S(2004) Why the love matters: HOw affection shapes a baby’s brain, Brunner- Routledge, King Lynn.

-A miénkhez hasonló agyi struktúrával és kémiai rendszerekkel rendelkező emlősökkel végzett tanulmányok kimutatták, hogy a korai stressz nagyfokú biokémiai rombolást végez a kölykök agyában. Az „érzelmi vegületekkel” (opioidok, noradrenali, dopamin, szerotonin)működő rendszerek, amelyek a még éretlen agyban már kialakultak, károsodhatnak. Ezek a vegyületek fontosak a félelem- és stresszérzés csökkentésében, emiatt blokkolódásuk az agy egyes részein negativ érzések és a stressz fokozódásához vezethetnek.

sz.i:/Bremner JD(2003) Long- term effects of childhood abuse on brain and neurobiology, CHild and Adolescent Psychiatric Clinics of North America Apr. 271- 292; ROsenblum LA(1994) Adverse early experiences affect noradrenergic and serotonergic functioning in adult primates, Biological Psychiatry Feb(221- 227); Herlenius E(2001) Neurotransmitters and Neuromodulators during early human development, Early Human Development Oct. 21-37

- A felnőtt által nyújtott vigasztalás aktiválja a nervus vagust(bolygóideg, az autonóm idegrendszer nyugtatásért felelős része), és minél érzékenyebben reagál a felnőtt, annál erőteljesebben szabályozz a gyermek „aktivációs rendszereit”, hatása annál tartósabb lesz. Ha a gyerek vigasztalásra való igényeit nem elégj>tjük ki érzelmi odafordulással, akkor a vegetatv idegrendszer folyamatos felfokozott állapotban marad(= „stresszel „a gyerek)

- sz.i: /Graham YP(1999) The effects of stress on brain development: implications for psychopatology, Development and Psychopathology Summer 545- 565; Habib KE(2001) Neuroendocrinology of Stress, Endocrinology and Metabolism Clinics of North America Sep 695- 728; Levenson RW(2003) Blood, Sweat and Fears- The Arcitecture of Emotion, Anals of the New York Academy of Sciences 348- 366

A „stresszoltásról”. Anak a lényege, hogy _hagyjuk_ a gyereket enyhe stressz- szituációba kerülni, hogy tanulja kezelni ezeket. De nem direkt álltjuk elő, főleg nem tartósan. És nem hagyjuk egyedül benne, hanem támogató jelenlétünkkel segitjük a fent is emltett stresszválsz rendszerét kiépülni.

...

Kedves előző. Köszönöm a "kimerítő" forrásokat, csak éppen a kutatási konklúziók hiányoznak. Nem a stresszel van probléma (ld Selye János stresszreakció), mert az teljesen természetes és az ember úgy van összetákolva, hogy megfelelően reagálni tudjon rá. Itt a TARTÓS!!!! stresszhelyzetről van szó, ami kimeríti egy idő után a szervezetet, és ennek hatására pl fekélyek jönnek létre a cortisol nevű hormontól. (pl kísérletben egereket úsztattak hideg vízben. ha túl sokáig tartott ez, akkor a kísérleti alany pusztulását okozta)

Viszont! Attól, hogy a babát PÁR PERCIG (!) hagyod sírni, ami csak NÉHÁNY alkalommal ismétlődik NEM OKOZOL maradandó károsodást! Ennyi stresszhormonnal ugyanis elbír a szervezet és ennél sokkal több fogja még érni a természetes fejlődés során is. Nagyon fontos, hogy nem tartós ez a dolog és nem újszülöttkorban történik.

Tudod kedves előző, tökéletes szülő nincsen azt kell, hogy mondjam, hogy hála az égnek, mert akkor a gyermekének is tökéletesnek kell lennie.

Egyébként meg felesleges ezen vitázni, te úgy nevelsz, ahogyan akarsz, a másik anya másképpen nevel. Én nagyon túlzásnak érzem, hogy egy hét hónapos babát egy percig sem szabad sírni hagyni, mert szegény ettől károsodni fog.

-A miénkhez hasonló agyi struktúrával és kémiai rendszerekkel rendelkező emlősökkel végzett tanulmányok kimutatták, hogy a korai stressz nagyfokú biokémiai rombolást végez a kölykök agyában.

Senki és semmi nem mentes a stressz alól+ Az állatoknál még nevelési hatások sincsenek.

"A z első életévben(ún. szenzitiv periódus) a fejlődésben lévő agy meglehetősen érzlkeny a stresszre. Számos nevelés technika okozta sterssz(az elalvást, altatást ksérő magára hagyás és sirás pedig stressz) megváltoztathatja a stresszreakciós rendszereket a gyermek agyában, adott esetben sejthalált is okozhat bizonyos agyi struktúrákban."

Hány fővel és mikor végeztek ezzel kísérletet? Elég meredek konklúzió ugyanis ez. Milyen agyi struktúrában okozott sejtelhalást? Mivel sikerült ezt kimutatni? Kimutatható volt-e a későbbiekben a kísérleti csoportban szignifikáns változás? Milyen változás volt kimutatható? Ez egyértelműen a csecsemőkorban lévő PÁR PERCES stresszhatás okozta? (az altatási szokás kialakítása nem vesz heteket igénybe)

A szülők konfliktusa a baba miatt szerinted mekkora stresszhelyzetet okoz a csecsemőnek? Az emiatti feszült otthoni légkör?

Figyelj, kértél irodalmat, hoztam, amelyeknek utána lehet nézni, elolvasni. Ott megtalálod a hány fővel, hány gyereken, milyen hosszan...- ra a válaszokat, igazán nem várhatod el, hogy azokat is idézzem.

Kérlek, Te is hozz, amely megcáfolja ezeket, amiknek utánaolvashatok.

Kérlek, Te is hozz olyan irodalmat, ami azon kívül, hogy s$r- de megnyugszik, egyéb hatásokat is vizsgál, nem csak a kívülről is látható dolgokat, háttérismret nélkül. Köszönöm.

A több órás, egy órás, napokon keresztül tartó bőgetés pedig még relatve nézve is hosszú.

Nem kiabálok, csak az olvashatóság miatt írom naggyal amit.

"Ennyi stresszhormonnal ugyanis elbír a szervezet

EL, HA "MEGTANÍTJUK" ERRE,HA SEGÍTJÜK AZ EHHEZ SZÜKSÉGES ÖSSZEKÖTTETÉSEK KIALAKULÁSÁT.

és ennél sokkal több fogja még érni a természetes fejlődés során is. IGEN, ÉPPEN EZÉRT SZÜKSÉGES A TÁMOGATÓ JELENLÉT, AMIVEL SEGÍTHETJÜK EZEKRE A HATÁSOKRA ADOTT MEGFELELŐ REAKCIÓK KIALAKULÁSÁT, NEM PEDIG DIREKT HOZZUK LÉTRE ŐKET.

Nagyon fontos, hogy nem tartós MI A TARTÓS?

ez a dolog és nem újszülöttkorban történik.

Tudod kedves előző, tökéletes szülő nincsen azt kell, hogy mondjam, hogy hála az égnek, mert akkor a gyermekének is tökéletesnek kell lennie. PERSZE, NINCSEN. EBBEN EGYETÉRTÜNK. OLYAN SZÜLŐ VISZONT VAN, AKI ISMERI A GYEREK "MŰKÖDÉSÉT" ÉS _SZÁNDÉKOSAN_ NEM TESZ OLYAT, AMIRŐL TUDJA, HOGY A GYEREK KÁRÁRA VÁLHAT. ÉS IGYEKSZIK MINDKETTEJÜK(AZ EGÉSZ CSALÁD) SZÁMÁRA MEGFELELŐ NEVELÉSI STÍLUST KIALAKÍTANI. NEM ESIK KÉTSÉGBE HA NETÁN NEM ÚGY MEGY MINDEN AHOGY SZERETNÉ DE TÖREKSZIK A TUDÁSÁNAK ÉS ÖSZTÖNEINEK MEGFELELŐEN CSELEKDNI. EZT NEVEZIK "ELÉG JÓ SZÜLŐ"NEK

Egyébként meg felesleges ezen vitázni, te úgy nevelsz, ahogyan akarsz, a másik anya másképpen nevel.

EBBEN EGYETÉRTÜNK:)

Én nagyon túlzásnak érzem, hogy egy hét hónapos babát egy percig sem szabad sírni hagyni, mert szegény ettől károsodni fog.

MÉG EGYSZER LEÍROM, HOGY NEM EZT MONDOM!!! MERT HA ÚGY ALAKUL, AKKOR BIZONY SÍR A GYEREK: AZT MONDOM, HOGY _DIREKT_, _SZÁNT SZÁNDÉKKAL_, NEVELÉSI- OKTATÁSI CÉLZATTAL SÍRÁSSAL KONDICIONÁLNI EGY GYEREKET AKÁRMEKKORA IS, KIVÁLTKÉPP EGYÉBKÉNT IS ÉPPEN SZEPASZORONGÓT? NEM SZABADNA. NEM CSAK SZERINTEM."

"A szülők konfliktusa a baba miatt szerinted mekkora stresszhelyzetet okoz a csecsemőnek? Az emiatti feszült otthoni légkör"

Ezt is _mégegyszer_:

a szülők konfliktusnak megoldása nem a "gyerek dolga". A szülők konfliktusát nekik kell olyan módon rendezni, hogy az ne a gyerek bőgetésével járjon(mert van ilyen mód, nem is egy). Az már rég rossz, ha akkor lesz nyugalom a szülők között, ha a gyereket kondicionálják egy olyan magatartásformára, ami nem életkorának megfelelő.