Enyhe oxigénhiányos babák anyukái, akiknek már legalább 1 éves a babájuk. Nálatok kiderült hogy miben lesz gyengébb a gyerek? Ti milyen fejlesztőbe jártok?

Az én fiam is enyhe oxigénhiánnyal született (rá volt tekeredve a zsinór és mindig visszarántotta, ki-be liftezett mire nagy nehezen sikerült akkorát nyomnom, hogy leszakadjon a lepény és így kiszabadult). Én is nagyon figyelgettem, de igazándiból csecsemőként/kisbabaként az égvilágon semmi lemaradást nem lehetett tapasztalni nála. Elvittem kondukrorhoz, ő se talált semmit. minden mozgásfázist megcsinált, legfeljebb kb 2-4 hét lemaradással, mint a nagykönyvi, amire mindenki azt mondta, hogy ez még belefér. Érdeklődő, értelmes baba volt, elég korán kommunikált is, egy évesen sok szót használt pl ótó-autó, aja-anya, papa baba, tattó-traktor stb ilyesmiket, másfél évesen rövid mondatokban beszélt.

Viszont: bár 10 hónaposan kapaszkodva lépegetett már, de nagyon sokáig CSAK mászva közlekedett, 16 hósan indult el magától (2 hétig lábujjhegyezett, akkor megijedtem de szerencsére elhagyta). És rettentő hangos volt, a beszédhez, énekhez mindenhez irtózatos hangerőt használt. Elvittem szakemberhez, kizártuk a hallásgondot stb és kiderült, hogy az oxigénhiány miatt feszes a garat és torokizomzata, spec tornával és állandó visszajelzéssel azóta is finomítunk rajta, mostmár jobb a helyzet. 2,5 éves. Értelmieleg teljesen rendben van, sőt, több részképességben megelőzi a kortársait. Viszont még mindig kicsit darabos mozgású pl nehezen szabályozza a lendületes nagymozgások közben magát. Finommotorikusan nagyjából rendben van, és hál istennek szereti az ilyesmi matatós dolgokat úgyhogy dolgozunk rajta :) Tér és irányérzéke megfelelő, testrészek - énkép felismerése jó.

Összességében nincs lemaradva, sok problémamentesen született gyereknél nagyobb gondok adódnak a konduktor szerint, úgyhogy állítólag nincs okom az aggodalomra. viszont azt is mondta, hogy majd 4 éves kora körül és aztán kb évente újabb felmérés lesz majd indokolt, hogy az iskolához szükséges részképességeket kontrolláljuk. (állítólag a disz-es problémák nagyrésze ilyen gyereknél fordul elő, inkább, vagy halmozottan, szóval nem árt majd utánanézni, de most még életkorából adódóan egy részüknek nem lehet)

Egyébként az a furcsa, hogy ha nem tudtam volna ,hogy oxigénhiányos, akkor nem is figyelem ennyire alaposan őt, és simán mindenki betudta volna pl a késői elindulást annak, hogy ejj, hét nagydarab biztos lustácskább, vagy hogy nem annyira ügyeskezű annak hogy hát istenem bötematati fiú mint az apja :) pedig kicsi odafigyeléssel és célzott hozzáállással rengeteg javulást el lehetett érni nála.

Én a helyedben nem állnák meg egyetlen diagnózisnál, ha lemaradást éreznék a fiamnál. Addig mennék, míg pontosan ki nem derül mi lehet a baj és mivel lehet megsegíteni őt... a dévény nagyon jó állítólag, minekünk szerencsére nem volt rá szükség, de biztos vannak még más módszerek is, amit meg lehet próbálni, talán párhuzamosan is. Márcsak a lelkiismereted miatt is érdemes lenne talán a lehető legaprólékosabban utánajárni, legalábbis énbiztos ezt tenném.

sok sikert kívánok, és egy dolgot ne feledj el akkor sem, ha pl más babát látsz valamit csinálni és épp elszomorodsz hogy bezzeg a tiéd miért nem..?.. Nekünk anyáknak nagy lecke olyannak elfogadni a gyerekünket, amilyen. Tudom, mindenki jön a feltétlen szeretettel, ami persze van meg minden, de igenis vannak pillanatok, amikor nehezebb annak a bizonyos gyerek anyjának lenni. Akinek problémamentes a gyereke, annak erről fogalma sincs. De ne törődj velük és ne törődj a világgal sem, csakis a babád számít. Minden befektetett óra/perc/simogatás/nevetés megtérül nekik és akárhány tornánál többet jelent az, hogy ott vagy vele és ott vagy neki mindig és mindenáron.

Ne hagyd magad elszomorítani semmivel. Fel a fejjel, és kitartást!!!!

Az én fiam nagyon hasonló a tiédhez. Nálunk is k.zsinór gond volt.

Most ott tartunk,hogy 11 és fél hónapos. Pár napja tud önállóan mászni, de ritkán csinálja, ő is inkább kúszik, mert úgy gyorsabb, plusz gyenge a kis karja, tehát lassabban meg a mászás. De legalább megy. Felállni két napja kezdett, de csak a kanapéba kapaszkodva. Még ez is eléggé ügyetlen, de legalább ez is megy.

Szellemileg nálunk nincs lemaradás, sőt. 9 hónaposan már mondta,hogy Ap, amikor az apjára nézett, 3 hete meg a mamát is megtanulta.

8 hónapos kora óta pápázik (ez már úgy is megy,hogy nem pápá-t mondunk,hanem sziát), tapsol.

Dalokat felismer, mozogni kezd rájuk!

Zavar,hogy még mindig nem mászik stabilan, de a Dévényes türelemre int, szerinte az a jó,hogy már magától csinálja. Tehát az agya már tudja, csak az izmainak kell még erősödnie.

Én elvittem egy nagyon jó neurológushoz, aki mondta,hogy semmi baja, picit van csak lemaradva, hagyjam, majd tudja ő, hogy mikor mit kell csinálnia. Szellemileg szerinte még talán előrébb is van egy kicsit!

Úgy,hogy várok!:)

Az én kisfiam is sürgősségi császárral született, meconiumos volt már a magzatvíz. A kisfiam nem nyelte le, garatról szívták le neki, viszont ballonnal kellett lélegeztetni, mert a légzése nem indult be. Utána még 3 napig kapott oxigént és a PIC-en volt 5 napot. Nekem még a PIC-en is azt mondták, hogy ne aggódjak semmilyen következménye nem lesz az oxigénhiánynak. Pedig direkt kérdeztem, hogy mire figyeljek, mi a legrosszabb ami történhet?

Születésekor olyan lila volt, hogy azt hittem már nem is él.

Nem tudom, Te hogy vagy vele, de én széjjel tudnám csapni az orvosom (bocsi a fogalmazásért, de így tűnt nyomdafestéket tűrőnek).

Az oxigénhiány következménye feszes izomzat lett, annyira, hogy szopizni sem tudott a fiam. Dévényre jártunk, igaz csak 4,5 hónapos korától, mert folyton félreirányítottak . Akkor még nem forgott a fiam, de 2 kezelés után beindult a mozgásfejlődése, végül 8 hónaposan felállt és ült egy napon, aztán elkezdett mászni, 10,5 hónaposan elindult.7 hónaposan kúszott.

Fejlődésneurológiára is jártunk 2 hónapos korától egy másik probléma miatt, amiről később kiderült, hogy a reflux okozza, de születési körülményeire való tekintettel 1 éves koráig havonta kellett járnunk kontrollra. A refluxot kinőtte, az 1 éves neurológiai vizsgálaton nagyon jól szerepelt, meg voltak vele elégedve és utunkra bocsájtottak. Mi szerencsésen megúsztuk, tudom jól. De miközben benne voltunk, főleg az első fél év nagyon megterhelő volt lelkileg, így abból kiindulva tudom mit érezhetsz. Sok erőt és kitartást kívánok Nektek . Bízom benne, hogy minden jól alakul majd!

A lányom 5 éves, most kb. 1,5-2 évnyi a lemaradása. De ahogy telik az idő, egyre nagyobb a rés is... Először csak a mozgásában látszott, aztán a beszédében, most pedig már a szociális viselkedésében is.

A Dévény szuper, mi 13 hónapig jártunk, anélkül sehol nem lennénk. Jelenleg anyum foglalkozik vele november óta heti 3x, ő gyógypedagógus-logopédus. Nyáron pedig elmegyünk a Vadaskertbe, hátha tudnak konkrétumot mondani, hogy mi lehet a pontos gond (vagy legalábbis mi nem).

Nálunk is köldökzsinór-gond volt, a nyakán és a bokáján. De nem szülés közben lett oxigénhiányos, hanem valószínűleg még a pocakban. Elég sokat csuklott is, nem kizárt, hogy ezért.