Előre is elnézést, akinek nem inge. Miért van az hogy úgy csinálnak az anyukák mint akik fogyatékosak? Ott küszködik a másik és nem segítenek?

1. valószínűleg azért nem segítenek, mert nem ismernek, és úgy gondolják, hogy idegenre úgyse bíznád a gyerekedet.

2. tényleg te vállltad a 2 gyereket, mások is meg tudják oldani önállóan az ilyen szituációkat (pl kérsz vagy viszel valamit amit leteszel a földre és addig ráteheted a picit, nem lesz baja)

3. néma gyereknek anyja se érti a szavát

4. ilyen világban élünk, közömbösek az emberek, ezzel kell együtt élnünk.

számomra az a meglepő apukaként, hogy a normálisok, tisztelet a kivételnek, az a férfiak.

korábban mindig azt gondoltam, hogy a nőkben, ha látnak egy pici gyereket, csecsemőt, akkor feléled az anyai ösztön. aztán amikor megszületett a kislányom, akkor baromira elcsodálkoztam, hogy éppen az ellenkezője.

vittem a pici lányomat a pl. a buszon és figyeltem, hogy miként reagálnak az emberek arra, hogy vigyorog, integet stb. a férfiak, azok vagy észre sem vették, keresztülnéztek rajta, vagy visszaintegettek, vigyorogtak. a nőknél is megvolt ugyanez, eddig semmi meglepő. de a nőknél sokszor volt undor, elrántott fej, harag. azóta sem értem.

ha valaki segíteni akar, az férfi. aki észreveszi, hogy jövök mögötte és ezért nem csapja rám az ajtót, az férfi.

férfiakkal alig van valami rossz tapasztalatom, nőkkel viszont annál több.

lehet azért, mert én is férfi vagyok, de akkor sem értem.

Én ma úgy jártam, hogy a 20 hónaposom elesett a motorral és megütötte magát. Cipeltem a gyereket, a motort meg a nagy táskát, ami tele volt mindenfélével mert a boltba voltunk. Így tettem meg az utat, de senki nem segített. Inkább azt kérdezgette, hogy miért sír a gyerek??? Amikor elmondtam még akkor sem volt hajlandó segíteni! Szánalmasak!! Nem fogom ráerőltetni magam másra.

Ja, a másik téma amikor elmegyünk az orvoshoz, vannak előttünk kis milliónyian és mondja az asszisztens, hogy a gyerekeket kéri előre engedni. Erre nagy "ciccegés" meg sugdolózás. Vagy a 14-20 évesek vagy pedig a 30-50 évesek, akiknek többnyire már nagyok a gyerekei.

Én is úgy gondolom,hogy a gyereket én vállaltam akkor oldjam is meg a feladatot vele kapcsolatban.Ha pedig nem megy akkor kinyitom a számat és szépen megkérek valakit,hogy segítsen:-)

Velem is volt már,hogy visszautasítottam a felajánlott segítséget mert egyedül könnyebb volt megoldanom a dolgot.

Milyen önnállóak, emancipáltak a mai anyukák, én akartam, megoldom stb.

Legyünk őszinték, egy 3 éves gyerek nem tud cipőt cserélni és bekötni azt, segítségre szorul. És ha ott a pici miért ne segítenék az anyukának???

Nyugodj meg kedvesem és fogadd el, hogy ilyen világban élünk, kár....még barátokat is szerezhetnénk.....

Van szád,segítség kell ,kérj.Te magad is tehetsz erről hogy ilyen a világ.Én nem szívesen avatkozom be ,segítő szándékkal sem ,de ha megkérnek ,minden további nélkül. Tolakodásnak érzem. Viszont ha bajom van képes vagyok szólni és nem mást fikázni.Ha akkor sem kapsz segítséget az a gáz.Az meg hogy nem tudod megoldani a problémádat nekem fura,köss magadra hordozó kendőt ,mindkét kezed szabad.

Én meg a tötymörgős bénázós anyukákat viselem nehezen.Legyen talpra esett aki gyereket akar nevelni,ne tutyimutyi.