Anyukák, akiknek problémájuk van a szüleikkel, hogyan kezelitek az unoka-nagyszülő kapcsolatot? (bővebben lent)
Szóval, még csak úton van a pici, de már kezdem várni hogy mikor látom meg... :) -én olyan "lassan kapcsoló típusú" vagyok.
Az egyik szemem sír, a másik nevet. Nem tudom őszintén megosztani a szüleimmel az örömömet, mert sajnos alkalmatlanok rá. Elég szép érzelmi sérüléseket okoztak, és az egyik fél, mostanában számunkra nem kicsi anyagi károkkal -részben önhibájából, de ezt akkor sem fogadom el- "gazdagítja az érzelmi világomat". Nem kapok gyest, és amit most félre tudtunk volna tenni, azt mind elviszi a hülyesége... alig bírjuk kifizetni a rezsinket. Haragszom, és irtó gázosnak találom ezt az egészet.
Nos, nem tetszik az életvitelük -nincs szó ivászatról csak ahogy éldegélnek- és a legkevésbé szeretném a gyereknek azt az élményt, amikor az apukám poénból megjegyzéseket tett a női mivoltomra, illetve szexuális jellegű viccekkel, szófordulatokkal élt kora tizenéves korom óta -nem molesztált, csak nagyon laza, és amibe bele lehet látni, abból ki is hozza a maximumot.
Nem akarom hogy dohányozzanak mellette. is. És hogy sok sok sok csúnya szót használjanak mellette. is.
Szükség lenne rájuk... de így, hogy egy albérletben lakunk -holott lenne náluk iis némi hely- és fizetni kell és nme tetszik a környék, m ég így is jobb itt mint ott, és így, ilyen háttérrel még mindig jobbnak érzem nem rájuk bízni az unokát, minthogy lehetőséget adjak nekik "segíteni". És ez még mindig bánt.
Mielőtt teherbe estem, nagyon stresszelt az a gondolat, hogy az én gyerekem az ő unokájuk is lesz egyben és hogy hogyan lehet kezelni ezt az egészet. Továbbra is frusztrál az egész.
A másik szülői oldalról is van némi kifogás. Nem is érzem magamat pedig finnyásnak, csak vannak viselkedési formák és megnyilvánulások amik zavarnak, nem szeretném ha átvenné tőlük a gyerek, illetve ha hasonlókat kellene átélnie, mint nekem. Viszont olyan jó volna ha lenne nagyszülő akitől jót kap és tanulhatna.. :(
Ti hogy "kezelitek" a saját családotokat?
Mi a véleményetek minderről?
köszönöm hogy végig olvastátok
:(
válasza:írtad hogy nem kapsz gyest..
gyest amúgy is csak a baba születése után igényelheted ami egyébként alanyi jogon jár.
vagy hogy értetted ezt?
válasza: válasza:Nálunk sem jó a viszony. Eltiltani nem gondolnám, hogy lehet/szabad a nagyszülőket az unokától, viszont szabályokat fektethetsz le. Nincs cigi, cigis kézzel gyerekfogdosás sincs!, nincs káromkodás, nincs beszólogatás.
Ha nem tetszik, nincs unoka.
Nálunk ezek bejöttek. Biztos volt puffogás a hátunk mögött, de leszrjuk :)
válasza:Nem biztos ám, hogy a babáddal is olyanok lesznek majd, mint veled voltak. Az én apám távolságtartó, komoly apa volt, nem is emlékszem, hogy valaha ölbe vett volna. Anyu nevelt fel minket, Ő kívülmaradt ezen. Az unokáit meg nem győzte ajnározni, engedte, hogy tépjék a szakállát, szó nélkül cserélte a kakis pelust.
Szóval érdemes kivárni a végét.
Szabályok persze kellenek a dohányzásról, egyebekről, de felnőtt, értelmes emberek ezeket megértik, elfogadják.
A lazaság meg nem olyan vészes ám. Nekem van egy pótnagymamám, hát valami hihetetlen figura. 85 éves, csak úgy tolja magából a disznó versikéket, és minden hülyeséget kitalált a gyerekeknek, pl.a mosogatóban engedte Őket beleülve pancsizni meg hasonlók. Imádják is a srácok, mert laza, szabadszájú, bármire kapható.
Mégsem jutottt eszükbe otthon is a mama nevelése szerint éldegélni. Vele úgy működtek a dolgok, velem meg így.
Lehet, hogy a gyereked egyszer majd büszke lesz a szabadszájú nagyapjára.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!