Lehet szó szeparációs szorongásról ilyen korban? Lehet én tudom rosszul, de azt hittem ez korábban van. Lányom 1 éves, idáig jött ment egész nap, sose volt bújos, nem "lógott sose a nyakamon".

Most viszont ha nem lát elkezd sírni, rohan utánam, felcsimpaszkodik Rám, és bújik, ölelget, simogat.Ha pl főzni próbálok, lök el a tűzhelytől és toporzékol a lábamnál. Sose maradt meg 1 percnél tovább a kezemben, mert mindig fontos dolga volt, pakolni, mászni, stb. Most képes akár 1 órát is ülni az ölemben mozdulatlanul. Persze néha muszáj vagyok sírni hagyni, mert senki nem csinálja meg helyettem a házimunkát, meg amúgy sem vagyok egy felkapkodós típus.