Normális, hogy nagyon féltem a babámat?

Először is őszinte részvétem. Én ugyan ilyen voltam. Anyukám egy hétig volt itt segíteni, ahogy hazahoztam a babámat, férjem még plusz egy hétig, de 2 hét után egyedül maradtam a babámmal és folyamatosan sírtam. Féltem vele lenni, nem is tudom elmondani mitől féltem, nem csak attól, hogy rosszul csinálok valamit, hanem úgy egyátalán tőle. Ezt az érzést csak az ismeri, aki átéli. Pedig nagyon vártuk, 3 év után sikerült csak teherbe esnem. De az idő segített, kb. 4 hetes volt, mire teljesen a magaménak tekintettem, nem úgy néztem rá, mint egy aranyos babára, hanem úgy, mint az enyémre. És a depi is elmúlt. Gondolj arra, hogy ha veled történik valami, senki ezen a földön nem fogja teljesen a magáénak tekinteni és úgy szeretni, mint Te, az édesanyja szeretni fogod. A depi elmúlik, az érzések megjönnek, biztos vagyok benne. De ha pár hét múlva is ezt érzed, kérj segítséget a védőnőtől. És ha nem lesz tejcsid / ami miatt ebben az idegállapotban ne okold magad / sem történik semmi, a tápszeres babák is egészségesek és szépek. Szorítok, hogy gyorsan túljuss a nehezén.