Ha álltok a zebránál a babakocsival, meg szoktak állni, elengednek? Mi erről a tapasztalat?

Már nem elég a két kezem sem, hogy megszámoljam, hogy 1 éven belül hányszor ütöttek el majdnem zebrán, és teszem hozzá, nem az én hibámból! PL:megálltak nekem és elengedtek, erre jött egy barom, aki meg elkezdte előzni a zebránál álló kocsikat. Mondhatom, iszonyatosan megijedtem, centiken múlt. És sorolhatnám! Egyszerűen az emberek bunkók! Akkor még nem volt babám. MOst, hogy itt a kisfiam, bár eddig is óvatos voltam, most aztán meg pláne. Megállok mindig és ha megállnak nekem, átmegyek. Hiába jár még messzebb az autó és valószínű még átférnék, de én nem merek! A múltkor is kiakadtam! Megálltam a zebránál, mert ugye így a tuti, ha megállnak előbb, erre egy kis hül.egyerek, aki lelassított a zebránál meg azt hitte, hogy azért álltam meg, hogy elengedjem, így szépen tovább ment. Hát mondhatom..... kis kö.sög!

Én is szoktam autóval menni, de ha féktávolságon kívül észlelem a gyalogost, megállok.

Megjegyzem, nem rég ütött el egy kis suhanc motorral egy 3 gyerekes 29 éves anyát itt Mosonmagyaróváron. Könyörgöm. Miért nem óvatosabbak az emberek!

Lényegtelen, hogy babakocsival, vagy anélkül vagyunk. Meg kellene állniuk!

19.04-es vagyok. Zebránál a lámpa? Na hát sokszor az se jelent semmit. Így is ütöttek el már majdnem. Van itt nálunk olyan zebra, ahol a lekanyarodónak szinte folyamatosan zöld van. Tehát egyszerre van zöld a gyalogossal! Én szépen megálltam a lámpánál, várva a zöldre. Szemben a lekanyarodni szándékozó elé beállt egy olyan, aki egyenesen akart menni, de rossz helyre sorolt be, így feltartotta a másikat, mert meg kellett várnia, hogy az egyenesen haladó sávban zöld legyen. Majd mikor nekem zöld lett és az egyenesen haladónak is ( a lekanyarodónak meg ugye zöld volt folyamatosan), én csak álltam és vártam a zöldnél is, hogy elhúzzon a lekanyarodó, tanulva sok egyéb majdnem balesetemből. Erre azt látom, hogy szemben az egyenesen haladó visszatért a sávjába és elhúzott, a másik, a lekanyarodni akaró meg villant a refivel és áll. Na mit gondoltam én, én naív???? Hát, hogy átenged! Erre elindultam. Csak akkor vettem észre, hogy nem is engem néz az ürge és nem is nekem villantott, amikor már a kocsi orrához értem ekkor ő meg megindult. Akkor észrevett és megállt. Ott is centiken múlt! Pedig nem 2 másodperc, mire ott átsétálok!

Kismamik! Nem szabad még a szemünknek sem hinni! :(

a terhességem előtt nagyon sokat bicajoztam.azt tapasztaltam,hogy a gyalogosok sem teljesen korrektek.Abszolút nincs senki senkire tekintettel.Most hogy már babám van,2x is meggondolom,hogy átmenjek e.Pl.nálunk az árkád előtt van egy olyan 3sávos út kereszteződéssel,hogy a zebrán akkor van zöld,mikor a rákanyarodóknak.és tegyem hozzá,hogy normális esetben sem lehet átérni a zöld alatt,nemhogy babkocsival!És mennek mint az őrültek.

Tisztelet a kivételnek,nagyon sokan figyelmetlenek.