Nagyon sajnálom azokat a babákat akiket az Aludj jól gyermekem c, könyv alapján "tanítanak " meg elaludni Miért alkalmazzák ezt a módszert az anyukák? .

Az én lányom mindig is rossz alvó volt, kicsi korától napi 2X fél órát aludt-csinálj mellette bármit is...

Éjjel milliószor kelt, csak cicin aludt el, nem fogadta el a cumit, 1 évesen már negyedóránként kelt, és volt, hogy háromnegyed órát altattam.

Emiatt igen kimerült, kialvatlan , ezáltal türelmetlen , ingerlékeny és ideges voltam, nem beszélve arról, hogy semmi magánéletem és házaséletem nem volt (férjem már rég aludt, mire lányom egyáltalán le tudtam tenni)

Szeritnem érthető, hogy ez így igen kimerítő és hosszútávon nem kivitelezhető dolog. És nem csak magam miatt, mert hogy önző vagyok. Biztos vagyok benne, hogy a kicsinek sem jó ez így, hogy nem tud nyugodtan aludni...

Szóval az első szülinapjára azt kapta, hogy megtanítottuk egyedül elaludni. Elég könnyen ment, nem sírt sokat (hangsúlyozom nem hagytam magára, 5 percenként bementem, megnyugtattam, és úgy jöttem ki). Minden nap könnyebben alaludt, a 4. nap már nyikkanás nélkül Azóta este 20-21 között leteszem, sírás nélkül elbúcsúzik és alszik reggelig ébredés nélkül. Nappal ebéd után szintén elbúcsúzik és pikk-pakk elalszik egyedül, 2-2,5 órára. NEkem ez megváltás, hogy nem kell altatni, ciciztetni, napjában többször, nincs a nyűglődés, kiszámíthatatlanság, hogy mikor fog aludni és mennyit... (mert előtte max fél órát aludt napközben)

Azóta babám alszik, kiegyensúlyozott, nyugdodt, bolgod, nem lett anyás, nem sérült, nem csalódott, napjában többször odajön hozzám , átölel, megpuszil és megy tovább játszani. Úgyhogy nem hiszem, hogy törést okoztam az életében...mindenki boldogabb és kiegyensúlyozottabb most.

Ja, és nem ezzel kezdtem persze, már "mindent" kipróbáltam, a szoba átrendezésétől, az illoolajokig, fürdőkig, cumiig, mindent...

Nekem ez bevált, és sokaknak beválik.

Nem kell fikázni azért, mert te nem értesz vele egyet, vagy mert te nem alkalmaznád a módszert.

Nem vagyunk egyformák, sokan a baba akár 3 éves koráig miliószor kelnek éjjel, és ezt tartják normálisnak. Én azt tartom normálisnak, hogy 1 évesen már aludja át az éjjelt.

Szóval igen, ebből vita lesz, de a véleményét mindenki elmondhatja...

én sem ismerem konkrétan a könyvet. szerintem minden anya el tudja dönteni, hogy szeretné a gyerekkel kapcsolatos dolgokat csinálni. illetve megbeszélik apával, barátnővel, stb. ha ő azt látja jónak, akkor csinálja úgy.

biztos, hogy egyetlen ilyen könyv sem ír butaságokat, és biztos, hogy valamilyen formában bármelyik ilyen módszer követhető. én nem ítélek el senkit, sőt. sok szülőt én nagyon becsülök, hogy ezeket a "szabályokat" be tudja vezetni egy ilyen picurnál!

Hmmm, eddig nem tudtam erről a könyvről, csak a kérdésed (meg a 2. válasz) keltette fel bennem a kiváncsiságot, hogy mi lehet ez a szörnyű dolog.

Találtam egy tanulmányt róla...hááát, érdekes. :)

Én a kezdetektől így "altatom" a kislányomat, egyszerűen ösztönből jött ez az egész. Senki nem adta ezt a tanácsot. Pedig első baba, nem volt rossz tapasztalatom az alvás-zavarral kapcsolatban, csak a környezetemben élő kismamik szenvedését láttam a nemalvás miatt.

Nekem nagyon bejött az egész, ettől nem érzem magam rossz anyának. Érdekes, mert néha kicsit lelkiismeret-furdalánom van, amikor kijövök a lányom szobájából és még fent van (van, hogy fél-egy órát is), de teljes csendben elnézelődik, néha beszélget, és szépen, csendesen, egyedül elaszik. Most 7 hetes és csak 1szer kel fel enni éjszaka. Legalább én is pihenek.

Tehát kérdésedre a válaszom: azért alkalmazom ezt a módszert, mert ösztönösen jött és bevált!