Olvastátok ezt a hírt, engem nagyon felkavart, szerintetek mi történt?

Kismama vagyok, de egyáltalán nem ráz meg a hír.

Ha felzaklat, ne olvass híreket.

Én nem véletlenül nem nézek soha híradót és hasonlókat.

Millió negatív dolog történik szerte a világban percenként, attól nekem nem lesz jobb, ha értesülök ezekről, ráadásul annyi csodás dolog van ezen a Földön amivel lehet foglalkozni, miért pazarolnám az időm negatív hírekre?

Borzasztó :(

Sajnos nekem is néha eszembe jut, hogy ha velem történne valami, akkor mi lenne a lányommal? (ez a fordított eset). Semmi veszélyérzete és a férjem meg 24 órás szolgálatban van minden 3. nap. Áhh borzasztó lenne, de sajnos előre nem lehet tudni mikor lesz baj.

Én a 3.válaszolóval értek maximálisan egyet,engem is le lehet nyugodtan pontozni.Nem hiszem,hogy ezen kellene csámcsogni.Vagy ilyen sok a ráérős ember,nem tudom.Én sem nézek híradót,pont azok miatt,amit a kismama is felsorolt.Nekem már 5 hónapos a kisfiam,maximálisan átérzem és végtelenül sajnálom.De én a saját életünkkel igyekszem foglalkozni,azt széppé tenni és lehetőleg kizárni az olyan negatív dolgokat,amik nem érintenek közvetlenül.Ez nem hiszem,hogy önzőség volna.

Egyébként nem hallottam róla,csak az általad belinkelt oldal elolvasása után értesültem a történtekről.

Akármilyen hihetetlen, de én a barátaimmal sosem beszélgetek a hírekről.

Bár nekünk van saját tartalmas életünk :)

3. vagyok

Hát tuti nem arról csacsogunk,hogy Bálint Antónián milyen kosztüm volt és hasonlók.Valahogy mi tartalmasabb dolgokról beszélgetünk és nem feltétlenül az atomfizikáról.Ezek szerint nálatok csak az tűnik annak...mindegy is,nem vagyunk egyformák.

Egyébként meg kérdeztél,én válaszoltam.Nem mindig találkoznak a vélemények. :)

Mikor 1 éves volt a lányom, sokszor gondoltam erre, mi lenne a gyerekkel ha meghalnék, vagy elajúlnék!

Az ajtót sosem zártam kulcsra, ha mégis, kivettem a kulcsot, hogy be tudjon jönni a férjem!

Mindig tettem ki kekszet, innivalót a lányomnak, a kisasztalára, hogy ha baj lenne, ne haljon éhen szomjan, míg haza nem ér a férjem!

A lakás már eleve úgy volt kialakítva mikor elkezdett mászni, hogy olyan helyre ne tudjon felmászni, ahonnét leeshet!

Nagyon nagy félelmem volt ez, hogy velem valami történik, akkor mi lesz vele!

Most már 3,5 éves, nyugodtabb vagyok, mert tudja melyik fiókban van a nasi, hol van a kubu, vagy meg tudja nyitni a csapot, és enged magának vizet.

Én is csak arra tudok gondolni amire te, az Anyuka elájult, a gyerek pedig leesett valahonnét.

Ez borzasztó lehet a szülőknek!