Ebben az esetben én voltam a hibás? Éttermi "vita"

Elmentem a legjobb barátnőimmel ebédelni,mint minden nap.Beszélgettünk és egy kicsit zavart,hogy a mellettünk lévő asztalnál a babakocsiban sírt egy kisbaba.Úgy voltam vele,hogy mindjárt abbahagyja,az anyukája megnyugtatja.Hát nem így lett,odaadott neki egy cumit a nő és folytatta az evést.Láttam a többi vendégen is,hogy zavarja őket a dolog,mert egyre többször néztek oda.

Kaptam egy elég fontos hívást,de a hívó féllel alig tudtam beszélni,mert a gyereksírástól nem sok mindent hallott.

Ezután kulturáltan megkértem a nőt,hogy vigasztalja meg a kisbabáját,mert néhány embert zavar a több,mint negyedórája tartó folyamatos gyereksírás.

Erre közölte velem,hogy törődjek a magam dolgával,majd ha szülök egy gyereket,akkor azt úgy nevelem,ahogy akarom,de ne merjem neki megmondani,hogy mit csináljon,mert rám borítja az asztalt és ő senkit nem lát rajtam kívül,akit zavarna,hogy a babája nyöszörög(nem baj,hogy a babának már vörös volt a feje a sírástól...).

Oké,hogy ő hozzá van szokva a síráshoz és őt ez nem zavarja,de más nem azért megy étterembe,hogy a sírást hallgassa.

Szerintetek jogosan szóltam vagy hagynom kellett volna?

Már kezdem úgy gondolni,hogy talán igaza volt,neki is kijár egy kis szórakozás,de azért csinálhatott volna valamit szegény babával.