Hogy oldanátok meg ezt a helyzetet, hogy mindenkinek jó legyen? Mit tegyek?
15 hós a kislányom. Anyósomék az elején nem igazán látták sokat, majd csak akkor érdeklődtek iránta többet, amikor már nagyobb lett. Nem tudtak vele mit kezdeni, de most már lehet vele játszani. Mostanában már minden héten látják 1×, de még így sem igazán ismerik. Egyszerűen nem tudják behozni szerintem azt a lemaradást, amit eddig elvesztegettek.
A vita arról szól, hogy vigyázni akarnak rá nélkülünk. Én eddig sem igazán jártam át hozzájuk, van itthon elég dolgom, a férjem szokta átvinni vasárnap délután pár órára. Anyósommal már megbarátkozott, de apósomtól fél. Ráadásul apósom alkoholista, sosem lehet kiszámítani mikor támad kedve inni. Eddig nem ivott azokon a napokon amikor mentek át. De tegnap eléggé ittas volt, mire hazaértek a férjem és anyósom a játszótérről.
Az addig oké, hogy anyósomat már jobban ismeri, de ő viszont nem tudja a babám jelzéseit. Nem bízom benne, hogy órákig képes ellátni őt. Ha rájön az akaratosság, éppen hisztizni támad kedve, eszébe jut h nem vagyok ott, elkezd sírni és nem tudja megnyugtatni. Szerintem...
Ha ott vagyok velük, hogy lássam, hogy viselkedik a kislányom, nem tudok meg semmit, mert mindig az ölemben van, velem akar játszani, szóval nem látom, hogy viselkednek vele.
A férjemmel persze folyton ezen vitázunk, mert ő azt akarja h aludjon is ott délután. Azért a saját anyukámhoz is idő kellett, hogy odaszokassam, hogy ott is aludjon. Azért alszik ott, mert én hazajövök és főzök, csinálom a dolgom az alatt az idő alatt. Ő csak azért akarja hogy náluk aludjon, mert anyáéknál is alszik, és ez nekik is jár.
Mit tegyek? Elegem van a vitákból. Hagyjam, lépjek túl rajta és engedjem? Beleőrülök, hogy nem tudom mi történik az alatt a pár óra alatt. Mi van ha végig sírja a délutánt? Ne érdekeljen? Az a lényeg, hogy épségben hazahozza és ne törődjek vele hogy telt az idő? Tényleg csak ilyen "bele a mély vízbe" módszerrel fogja megtanulni, hogy működik az unokája? Jogos az elvárás, hogy ott aludjon? Miközben nekünk semmi dolgunk itthon, csak úgy pihengetünk? Mi van ha felébred és megijed, hogy hol van? Ráadásul meglátja apóst, akitől még fél is. Ne érdekeljen? Majd megoldja valahogy? Csak nem akarom, hogy szegény babámon csattanjon az ostor. Lenne egy rossz délutánja, csak azért, hogy anyós gyakoroljon...
Bocsi, hogy hosszú lett és sok a kérdés, de tényleg nem tudom mit tegyek. Tönkre teszi ez a kapcsolatunk a férjemmel.
szia, nem olvastam a hozzászólásokat, én a férjemnek való megfelelés miatt megbeszélném anyóssal hogy szeretném (enyhe túlzás de mondjuk így, szeretném) ha akkor velük is lenne a gyerkőc, de ez csak úgy lehetséges
ha 1.) após nem ittas (és ennek kordában tartása legyen anyós feladata és tudtára adnám hogy ha sumákol anyós és kiderül hogy após ivott,mert kiderül akkor minden sztornó)
2.) mivel úgy látod, még nem kész a helyzet arra hogy náluk legyen, mi lenne ha ők mennének el hozzátok vasárnap és a gyerek saját környezetében vigyáznának rá, ti meg elmentek valahová a férjeddel.
3.) ha már a gyerek megszokta a nagyszülőket, akkor fektethetné délután a nagyi ott nálatok (az elején ott vagy a másik szobában és ha nem megy, akkor végül leteszed te aludni), ha ez is megvan, mehetne az ő lakásukba alvás nélkül, majd az ő lakásukba alvással.Nem olyan pici már, higgy benne hogy menni fog.
Hasonló fenntartásaim vannak férjem édesanyjával szemben,(szintén 15hós a gyerkőcöm) aki szintén kert nélküli lakásban él és bizony iszik is (nem zavartra, de mivel az én családomban is van és volt alkoholista, engem a szolid borozgatás is zavar minden délben ha ott vagyunk, estig kitartva), de ő is a nagyanyja és valahol neki is jár ez a kiváltság (ráadásul a lányom szereti őt), mi ott tartunk a szoktatással hogy én leteszem nála aludni és akkor csavargunk 2 órát, de alszik nála az utazóágyban szépen, ha felébred és még nem vagyunk ott, nagyon jól eljátszanak, én erőltetném a játszóterezést, anyós ajánlgatja az erkélyét hogy az mennyivel jobb, úgy vagyok vele hogy havonta egy nap kimaradhat a séta, kisebb a balesetveszély, kevesebb a konfliktus.
Ha fél apóstól és nem is szokja meg, akkor nem kell erőltetni. Ha rövidebb időre vigyáznak rá az elején, akkor észre fogod venni hogy sírt-e miattuk. És még valami, ha te feszült vagy emiatt, a gyermeked is érzi hogy nem akarod a nagyszülőkre hagyni. Minden rendben lesz! ha nem szereti meg őket, mondjátok ki, hogy bocs, én úgy látom ilyen formában ez nem fog menni, csináljunk négyes programokat, menjünk együtt játszóházba,vagy vigyék ők ketten az állatkertbe, majd a cirkuszba ahol nem az a program hogy alkoholista apóssal kell kockáznia, akitől fél. Van arany középút!
Anyós aki nem megbízható és Após aki alkoholista és a kicsi fél tőle? Nincs az a pénz amiért otthagynám a gyerekemet...
A férjemnek elmondanám hogy miért. Ha nem érti meg akkor ott a kapcsolatotokkal van a baj :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!