Akiknek a férje, párja külföldre ment dolgozni, és otthon maradtak egy vagy több gyerekkel, hogy lehet ezt túlélni?

Nekem belföldön dolgozik a párom,de eleinte csak havonta láttuk,1-1,5 napra,volt hogy délután jött,másnap reggel már ment is vissza.

Amikor először felhozta,hogy Pestre megy dolgozni,a sírógörcs jött rám! Nagyon szeretem,nagyon ragaszkodom Hozzá,bár még nem vagyunk együtt 10-en éve,sőt... de nagyon rossz volt bele gondolni,hogy távol lesz tőlem. Igazándiból csak magamra gondoltam,hogy nekem milyen rossz lesz!-önző dolog,tudom!

Rossz,hogy a gyerekei szülinapjáról lemarad,a gyerekeknek is nagyon hiányzik.

Mi nem tudtunk minden nap beszélni,a fél évesem első ízben meg sem ismerte,amikor pár hét után újra látta.

A középsőm (nyáron lesz 3 éves) eleinte nyűgösebb volt,a nagyom (5 éves) már megérti,hogy Apát azért látjuk ritkán,mert...

Nekem annyiból szerencsém volt,hogy nem kellett új életet kialakítanom,mert amikor itthon dolgozott is jóformán minden nap egyedül csináltam a dolgokat,este soká ért be és a jó éjt puszik általában elmaradtak... Az volt szokatlan,hogy egyedül fekszem le este,és egyedül kelek reggel...

Az is igaz,hogy még erre a pár hetekre is sírva búcsúztam Tőle,mikor elment...

Van olyan ismerősöm,nem is egy,akiknek külföldön dolgozik / dolgozott a Párjuk. Kis segítséggel hamar bele lehet rázódni!(pl az egyik ovis anyuka a szomszéd lányt szokta megkérni,hogy pl. kísérje el az oviba a gyerekeket,vagy menjen értük,ha jól tudom,Ő volt akkor is a nagyokkal,amikor a legkisebb gyermekét megszülte).

Meg lehet szokni segítség nélkül is,mert muszáj!

Sokszor olyan lelki erőt vagyunk képesek össze gyűjteni,amit nem is gondoltunk volna!! Anya ként olyan dolgokra vagyunk képesek,amikre sima nő ként nem lennénk!

A 10-en évesed ezt megérti,a kicsi még csak azt fogja látni,hogy "Apa nincs itthon"- de nem lesz baj,ha nem is naponta,de 2-3 naponta tudtok beszélni!

Ne haragudj,ha nem segítettem a válaszommal- pedig akartam!!

Kitartást!!

Üdv: 3 l.

Második vagyok. A kérdező utolsó kommentje nagyon tetszett :) Csak pozitívan :)

Amúgy meg mindenki a saját házasságából indul ki. Sok kapcsolat biztos nem bírná ki, de annak együtt élve se jósolok még több együtt töltött 10 éveket.

Inkább maradjon itthon és éljenek egyik napról a másikra, idegeskedve, hogy miből fognak megélni, minthogy kicsit külön, de jól élve?

Én bevállaltam, hogy külön vagyunk, de a kisfiamnak és magunknak is megtudok venni mindent, nem fáj a fejem a holnap miatt, és nem hiszem, hogy emiatt pénzéhes lennék ahogy az egyik válaszoló írta.