A suttogó titkai-csak én kapok agyvérzést tőle?

Ha valaki ilyen mereven veszi, attól igen. De ha elolvasod a könyvet, látni fogod, hogy pl. a napirendet is csak iránymutatóként érti, amitől rugalmasan el lehet (és el is kell. ki tudna percre pontosan csinálni mindent?) térni.

Egyébként a könyvet kevésbé tartom szörnyűnek, mint amennyire szidják néha és kevésbé tartom világmegváltónak, mint amennyire dicsérik néha

Amikor a nagyobbik fiam vártam akkor jelent meg a könyv Magyarországon. Ezt kértem a szülinapomra, meg is kaptam mindhárom kötetét. Buzgó módon el is olvastam még a szülés előtt :) akkor nagyon sok mindennel egyetértettem, mert leírva valóban jó dolgoknak tüntek. Aztán megszületett a fiam és biztosan nem olvasta a könyvet és az órát sem ismerte :) szinte semmit sem tudtam alkalmazni nála... Végül minden felállított elvemet megdöntötte, és boldog, jókedvű baba vált belőle.

(a könyveket pedig a legfelső polcra tettem )

A könyvet olvastam, és nem, nem kapok agyvérzést tőle. :) Pont ahogy az előttem szóló írta: semmi extra nincs benne, se nem szörnyű, se nem világmegváltó. Viszont vannak benne hasznos ötletek. Nekünk pl bevált az álometetés annak idején. Napirendünk a babám 2 hónapos kora óta van, ami természetesen változik, ahogy nő. Én szeretem, hogy van napirend és szeretem, hogy tudok tervezni. Tudom, hogy mikor mehetünk el, mikor nem fog nyűglődni. Persze ez nem egy 6 hónaposnál fontos, aki még vígan elalszik a babakocsiban is, hanem amikor már nagyobb lesz és mennétek játszóra, barátnőzni, rokonokhoz, stb.

A húgom soha nem tartott napirendet, mindent úgy csináltak ahogy éppen kijött. A kisfia most 5 éves, még a mai napig nem lehet ugyanabban az időben megfürdetni, vagy lefektetni.

Szerintem egy gyereknek/babának kell a rendszeresség, attól biztonságban érzi magát. Ő is tudja mire számíthat. A napirendet kialakítani viszont pici korban kell, mert később már nem biztos, hogy fog menni.

A keresztfiamnak sem volt napi rendje, lassan ő is 1,5 éves, de van hogy bealszik délután 5-kor, aztán meg kukorékol este 11-ig. Az anyukája nem tud tervezni, sok programot azért mondanak le, mert kiszámíthatatlan, hogy mikor alszik el a kisfia,vagy mikor kel fel, stb.

Szóval a napirend nem mumus, hanem egy jó dolog. És nem most látod a hasznát, hanem majd később, amikor a babád már nagyobb lesz.

Hozzáteszem én nem ítélem el, azt aki nem tart napirendet, mindenki úgy csinálja, ahogy nekik jó. Csak azért írtam le mindezt, hogy kicsit megvizsgálhasd a kérdést, a másik oldalról is. :)

ez az amcsi anyukáknak szól, akik visszamennek dolgozni.

Akik meg egész nap a babájukkal vannak, azok úgyis a baba szerint élnek, napirend meg változik a baba életkorával mindig. Ami tetszik a könyvben, próbáld ki, ami nem, azzal meg ne foglalkozzál. Nincs tuti könyv, erre már rájöttem.

A babás ismerősöket mit zavarja, hogy te hogy csinálod? Legyél magabiztos, az a lényeg, nehogy az legyen, hogy magukat fényezzék téged meg lehúzzanak.

És mit kell tervezni? Pelenka, kaja szállítható, baba meg még kicsi, tud aludni gondolom kocsiban is meg otthon is. Ennél már csak nehezebb lesz, mikor mászna egész nap...

Én is rosszul vagyok tőle. Pedig a 6 hetes kislányomnak már egy hónapja van napirendje, mert van egy 2 éves bátyja, akihez alkalmazkodnia kellett, ő meg elég simulékony természetűnek látszik eddig, és nem volt kifogása a dolog ellen.

Elhiszem, hogy vannak benne hasznos ötletek, sőt megkockáztatom, hogy egyetlen felháborító tanácsa sincs. Csak az egész összképe rossz. Tulajdonképpen arra megy rá, hogyan éljünk a gyerek mellett úgy, mintha ott sem lenne. Tudom, Amerikában, ahol 6 hét után vissza kell menni dolgozni, fontos szempont ez, de mi szerencsére Magyarországon élünk.