Mi tegyek? Tanácsokat kérnék mert belefáradtam a vitákba.

Egy ideig én is próbáltam udvarias lenni Anyóssal, aztán betelt a pohár. Nálunk is az állandó takargatás volt a téma bent a lakásban 26 fokban, beöltöztetve a Kicsi, de állandóan hozta a takarót, hogy szegény megfagy. Folyt róla a viz, de nem birtam megmagyarázni neki, hogy nem kell takargatni. Egy idő után ha rárakta a takarót én levettem. Azóta a Lányom már 18 hónapos, most sem értünk egyet sokmindenben az Anyóssal, de nem érdekel. Megyek a saját fejem után, mert abból még nem volt probléma sosem. És egyébként én vagyok 0-24ben a gyerekkel, én ismerem őt a legjobban, szóval nekem egy külsős ne dirigáljon a partvonalról. Persze vannak vitáink, de mindig rendeződnek a dolgok pár nap után.

Ne hagyd magad, mert a fejedre fog nőni, mindenbe bele akar majd szólni és ez megmérgezi a családi légkört, feszült és türelmetlen leszel. Állj a sarkadra. Ha betolja a gyereket a konyhába, Te told ki. És még magyarázkodni sem kell! Én mindig azt mondom Anyunak (mert ő sem egyszerű eset) és Anyósank is, hogy nekik is volt lehetőségük gyereket nevelni, olyanok lettünk, amilyenek, most hagyjanak engem/minket gyereket nevelni a saját nézeteink szerint.

11. vagyok. Az én kapcsolatom is álomszerű volt az Anyóssal egészen a gyerek megszületéséig. Azóta vannak a viták, a nézetkülönbségek. De ennek oka főként az, hogy ő 40 évvel ezelőtti elveket vall, amik már régen nem is léteznek vagy vannak helyettük jobbak. Ezt ő nem fogadja el sajnos.

Hiába mondogatja nekem, hogy adjak a Lányomnak reszelt almát darált keksszel, mert azt az Apukája hogy imádta, nem adok, mert a Lányom nem szereti. Ezt ő nem érti meg.

Ah, nem egyszerű. Vitáitok a továbbiakban is lesznek, pláne, ha együtt laktok. Minél korábban állsz a sarkadra, annál kevésbé lesz nagy az ő arca.

"Én megmagyaráztam és tudja hogy rosszat csinál de nem bírja megállni"

MERT NEM AKARJA MEGÁLLNI, UGYANIS NEM TISZTELI BENNED NEM CSAK AZ ANYÁT, DE A FIÁNAK A FELESÉGÉT SEM!!!

Elöbb-utóbb a férjeddel is lesznek emiatt konfliktusaid, ha nem közlöd vele, hogy NE AVATKOZZON BELE AZ ÉLETETEKBE!!!

Ne légy tutyimutyi!

Ez az, nem kezel felnőttként, nem tisztel téged. Nem tudom, mi a megoldás ilyenkor, én is hasonló problémával küzdök. Van két benti oltott cicánk, amióta teherbe estem, azóta megy a cseszegetés, folyamatosan. Se a gyerekorvosnak, se a védőnőnek, se a pulmonológusunknak nincs kifogása a cicák ellen, csak neki. Igaz, asztmás a kislányom (tünetmentes), szerencsésen örökölte az apjától a hajlamot, akit anyós többek között 6 hónaposan hámozott eperrel etetett (nem a mag allergizál), sose főzött neki, csak bébiételt kapott, agyonféltette az egyetlen kisfiát.

Én nagyon határozott, de udvarias vagyok vele, de semmi eredmény. Egy hónap múlva nyugdíjba megy, még jobban rá fog érni, de szerencsére 50 km-re élnek. Ettől eltekintve imádom, de nem vagyok hajlandó a kedvéért steril oxigénsátorban nevelni az unokáját.

nekem is a kapcsolatom álomszerű volt anyóssal 10 évig míg meg nem született a fiúnk.ost meg ott tartunk,hogy alig szólunk egymáshoz.

A férjem egyke gyerek volt de őt sem anyósom nevelte hanem a Mama,nem merte felvenni,Mama főzött neki,vitte bölcsibe stb.Miután meghalt a Mama férjem elmondása szerint colán és zsíros kenyéren nevelkedett..

Ráadásul totális érzelemszegény neveltetést kapott a férjem,mai napi csodálkozok,hogy lett belőlle "normális" ember.