Mikor kezdtétek a hozzátáplálást?

Először almalevet adtam a babámnak (lereszeltem üvegreszelőn az almát, majd a levét kiskanállal adtam a lányomnak). Először csak napi egyszer (minden új ételt délelőtt adtam, hogy estére kiderüljön ha valamire allergiás), és naponta emelve az adagokat. Az almalé után almapürét kapott (reszelt almát). Én 2-3 naponta vezettem be új ételt. Alma után jött az őszibarack, majd sütőtök, majd sárgarépa, majd krumpli...

Egyes dolgokat kevertem, pl. mikor már evett almát, akkor úgy vezettem be a krumplit, hogy az almához kevertem, így jobban elfogadta.

Itt egy táblázat, én nagyjából e szerint haladtam:

[link]

5 hó körül kezdtem a hozzátáplálást.

Hasonló kérdés, olvass bele szerintem:

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__babak_..

5,5 hósan, mert piszkált vele az orvos, utólag már bánom, hogy hagytam magam meggyőzni és nem vártam ki a 6 hót.

1.nap reszelt alma levét adtam, 2.nap már almapürét, 3.nap is. utána őszibarack, meggy, krumpli, sütőtök volt a sorrend.

nekem ez a táblázat tetszett:

babakaja.com

6,5 hósan. Szerencsére már előre utánaolvastam, úgyhogy (nagy) hibát nem követtem el, remélem. :)

Én is ajánlok: [link]

3,5 hónaposan.

Rögtön gyümölcspürét. 4 hónaposan már főzelékeket.

3 hónaposan kezdtem a kínzó nemkakilás miatt védőnői és orvosi javaslatra.

Mivel június volt, frissen turmixolt és passzírozott meggyel illetve őszibarackkal kezdtem.

(Mielőtt jönnének a lepontozók, ez egy csapásra megoldotta az összes kakiproblémánkat, és a Kisfiam a mai napig 6-8x szopik, tápszert még soha nem kapott. 12,5 hónapos :-))

Az előzőre reagálva (nem pontozlak le): épp 1 hónapja voltam egy szoptatási szakmai tanfolyamon, ahol pont ezt a kérdést tettem fel a szakiknak. Ti. időnként írjátok, hogy a székrekedést sikeresen megoldja a korai hozzátáplálás - szóval hogy hogy is van ez? Hogy ők tudnak-e olyan esetről (betegségről, emésztési zavarról stb.) úgy hirtelen, amikor ez nemcsak "látszatmegoldás" lesz, hanem valóban jót tesz és nem lehet káros következménye hosszabb távon sem.

Többen is hallották a kérdésem és egyértelmű nem-mel válaszoltak, vagyis az ő tudásuk szerint nincs (vagy legalábbis nagyon-nagyon ritka) az olyan helyzet, amikor ez valóban segítene, pontosabban tényleg ERRE lenne szükség. Hozzáteszem, szintén védőnő és gyerekorvos végzettségű volt a két előadó, aki válaszolt. (De ha jól rémlik, már a szakmai levlistán is kérdeztem ilyet és ott is negatív válaszok érkeztek, szintén többféle eüs. végzettségű tagtól.)

Mindenki egyhangúlag azt válaszolta, hogy akár átmeneti, akár krónikus székrekedés esetén alapos, minden részletre kiterjedő anamnézisfelvétel és szükség esetén további orvosi vizsgálatok is indokoltak lennének, mielőtt bárki bármiféle egyéb táplálékot (ill. néhány esetben folyadékot) javasol egy kizárólag anyatejes, 6 hónál fiatalabb babának.

Félreértés ne essék, ezt nem kötözködésnek szánom senki számára. És azt sem tudhatom, kedves Előző, hogy nálatok mik voltak a pontos körülmények és mindez az alapos utánajárás megtörtént-e. Csak azért szerettem volna ezt ide kapcsolódva leírni, mert általános tapasztalat, hogy ezeken a fokozatokon nem járatják végig az anyukát, hanem elég hamar hozzátáplálást javasolnak, ami a legtöbb esetben inkább hátrányos, mint előnyös. (Ezért is írtam feljebb, hogy "látszat"megoldás, mert nem biztos, hogy ott bent a pocakban is annyira jót tesz...)

Szóval óvatosságra intenék mindenkit ezzel kapcsolatban, többször is fussatok neki ennek a témának, ha épp aktuális, mert nem olyan egyértelműen jó és indokolt a korai hozzátáplálás (még ilyen spéci esetben sem), mint ahogy sokan tudni vélik.

Remélem, senki nem veszi ezt rossz néven, te sem, kedves Előző! :)

Kedves xStefix, nem veszem rossz néven :-)

(De azért megvan a véleményem arról, aki lepontozott, köszi!)

Szóval ...

Nem tudom, mi a "látszatmegoldás" és mi az "oki kezelés" a mi esetünkben. A lényeg, hogy az összes addigi bajunk megszűnt, amikor az anyatej mellé elkezdtem gyümölcsöt adni a Kisfiamnak. Értsd: Az addigi tekergős, visítós, vigasztalhatatlan, erőlködős sírások megszűntek, a kirobbanós, messzire spriccelős kaki "normál" állagú lett, végre nem kellett állandó jelleggel szélcsövezni a babát. Ez számomra és elsősorban a Gyerekem számára akkora megkönnyebbülés volt, hogy úgy gondolom, bőven megérte, főleg, hogy - mint írtam - a gyerek a mai napig nagy cicifanatikus, anyatejimádó :-)

Arról pedig, hogy valóban jó-e az elnyújtott kizárólagos szoptatás, manapság már erősen megoszlanak a vélemények, mindjárt bemásolok ide egy cikket.

Szóval én sem szeretnék okoskodni meg kötözködni, de nem hiszem, hogy rosszabbat tettem a Gyerekemmel, mintha 6 hónaposan kezdtem volna hozzátáplálni.

(Én pedig nem pontozok le senkit, okos anyukák ...)

Az a baj, hogy nekem ez az LLL egyesület is szélsőségnek tűnik, nem értek mindenben egyet velük. Nem találtam valójában valid kutatási eredményeket a hátuk mögött, amire alapozni lehet tudományosan. Na mindegy, tudom, nem ez volt a kérdés, de most minden hirtelen hülyeség lett, ami hosszú évszázadokig jó volt... aztán eltelik pár év és rájönnek, hogy ez a hülyeség...

Én 4 hónaposan kezdtem a hozzátáplálást, mert kb 3 hónapig tudtam szoptatni, sokat tápszerezni meg nem szeretnék. A babám nagy súlyú, igen jó evő.

Napi 1 étkezést váltok ki. Amit kap: alma, krumpli, sütőtök, répa, ill ezek keveréke. Mindig a krumplihoz keverek.

Nem ajánlott a védőnő zöldséget még, de egyszer próbáltam, a babám imádta, rendbehozta a székletét, a répától gyönyörű lett a bőre az arcán, úgyhogy én adok neki továbbra is.

Késleltetés helyett kóstoltatás: újdonságok a babatáplálásban!

Mikor mit egyen a baba?

Örökzöld téma, hiszen minden újdonsült anyuka eljut kisbabája szoptatása vagy cumisüveges táplálása során arra a pontra, amikor a család, a védőnő, a gyerekorvos unszolására, megkínálja kisbabáját az első szilárd, pépesített ételfalattal. De mikor jöjjön el ez a pillanat és mivel kezdje hozzátáplálni a babát és milyen gyorsan váltsa le a folyékony tejtáplálást a szilárd koszttal?

Az elmúlt két évtizedben egész Európában és az Egyesült Államokban az volt az általános szakmai javaslat, hogy az anyukák a baba 6 hónapos koráig lehetőleg kizárólag szoptassanak és csak 6 hónapos kor után kezdjék szilárd táplálékkal kóstoltatni. A tápszerrel táplált babák esetében 4-6 hónapos kor között javasoltuk a hozzátáplálás elkezdését. Ennek a késleltetett hozzátáplálást támogató javaslatnak az volt az alapja, hogy a táplákozástudományi szakemberek, a néhány évtizeddel korábbi statisztikai adatok alapján, a táplálékallergia és a lisztérzékenység gyakoriságának jelentős növekedését észlelték , és abból a feltevésből indultak ki, hogy minél később találkozik a baba szervezete az egyes táplálékfehérjékkel, annál kevésbé lesz allergiás. Így tehéntej ill. lisztes táplálék (glutén) esetében sok gyermekorvos ma is azt javasolja, hogy 1 éves korig ne találkozzon ezekkel a baba szervezete, hasonlóan a hallal, tojással sem.

Ez az említett teória most megdőlni látszik. Ennek alapja egy svédországi megfigyelés, ahol a lisztérzékenység (celiákia) gyakorisága az 1980-as években jelentősen megugrott, pont azoknál a babáknál, akiknek a szakemberek a liszt késleltetett, 6 hónapos kor utáni bevezetését tanácsolták.

Ezek az anyukák 6 hónapos korig csak szoptatták csecsemőiket, majd 6 hónapos kor után, a szoptatást viszonylag gyorsan abbahagyva, kezdték hozzátáplálni a babákat. Az eredmények lesújtóak voltak, járványszerűen kezdett terjedni a lisztérzékenység az országban.

Ma úgy látjuk, hogy a hozzátáplálás 3-4 hónapos kor előtti kezdése biztosan nem tesz jót babának, de a késleltetett, 6 hónapon túli kezdés előnyei sem bizonyítottak, sőt a glutén esetében ez a gyakorlat egyértelműen károsnak tűnik.

Az is fontosnak látszik az ídézett svédországi vizsgálat alapján, hogy a hozzátáplálás kezdetben még inkább csak kóstoltatás legyen és a szoptatás folytatása mellett történjen. Tehát, az anyuka főleg szoptassa a kisbabát, de kóstoltassa meg különböző eredetű táplálékfehérjékkel, élelmiszerekkel, hogy az immunrendszere meg tudjon barátkozni ezekkel.

De mikor legyen ez a kóstoltatási periódus?

A liszt (glutén) esetében ennek a kóstoltatásnak igen pici, kb. napi 100 mg-os adagokkal kell kezdődnie kb. 8 hétig és az az ideális, ha ez a periódus a baba 4 és 7 hónapos kora közé esik, mondja az Európai Gyermek Táplálkozástudományi Társaság (ESPHAN) legújabb ajánlása. 100 mg glutént egy fél darab háztartási keksz tartalmaz. Emellett a javaslat szerint szoptatni kell tovább a babát.

A többi táplálékféleség, gyümölcsök, zöldségek, hús, gabona esetében is a 17-26. hét közötti időszak javasolt a kóstoltatás elkezdésére, fenntartott anyatejes táplálás mellett. Nem bizonyított a késői bevezetés előnye sem a tejfehérje, sem a tojás, sem a hal esetében.

Az immunrendszer fejlődése során ugyanis a 4-7 hónapos kor közötti szakaszban van egy olyan „immunológiai ablak" periódus, melyben különösen kedvezőek a viszonyok a szervezet számára idegen anyagnak számító táplálékfehérjék elfogadására. Az elfogadás jele az immunológiai tolerancia, az elutasítás ebben az esetben az allergia létrejötte.

Az anyatejes táplálás hangsúlyozása nem véletlen, azt találták ugyanis a kutatók, hogy az anyatejben számos olyan fehérje található, mely elősegíti azt a folyamatot, mely során a baba immunrendszere befogadja, tolerálja a bevitt tápanyagokat.

Az is igazolódott, hogy az anyuka által elfogyasztott élelmiszerek antigénjei ténylegesen megjelennek igen pici adagokban az anyatejben, így a szoptatás maga is szoktatja a babát az idegen táplálékfehérjékhez.

Tápszerrel táplált babáknál az eddigieknek megfelelően, a 4-6 hónap lesz a javasolt hozzátáplálási időszak. Az ő esetükben viszont fontos annak a hangsúlyozása, hogy a megfelelő, Bifidobaktériumok által benépesített bélflóra nagymértékben támogatja az immuntolerancia kialakulását. Ezért tápszeres babák esetében a probiotikummal vagy prebiotikummal dúsított tápszerek adása tűnik a legkedvezőbbnek.