Ti is elvesztitek a türelmeteket néha?

amit jól teszel hogy nem ütöd meg. Az ütéssel csak ütést tanítasz és ez elgye a kis keze vagy feneke maga a mozdulatot tanítod vele neki.

Nekem is sokszor elszáll a türelmem, és kiabálok. Lányom másfél a dackorszak közepén (remélem nem az elején).

De mindig arra gondolok, hogy mit kellett volna tudnia és mit nem, mi az én hibám és mi az övé.

Pl mikor kikent mindent a samponnal amit kézmagaságban hagytam, akkor magamra voltam mérges, majd vettem egy mély levegöt (gondoltam mekkora hülye vagyok), és kértem segítsen feltörölni miközben megállásnélkül, de szépen mondogattam hogy nem szabad ilyet tenni és miért rossz.

De mikor 200x is ledobja a kaját, amit már 1000x elmondtam nem szabad, nem csinálunk ilyet akkor tudom, hogy ö a hibás, így fogom és megbüntetem, mert ezt direkt csinálja és nem véletlen esik le. büntetés pl hogy befejezte az evést és le kell mennie és nem ülhet velünk akkor az asztalnál.

szóval mérlegeld mindig a korházo képesti tudását, lehetöségeit, gondold végig ki is valójába a hibás és így kezeld a helyzetet.

Igen a 3-s nagy butaságot mondott.

A gyermekek föleg ebben a korban de késöbb is azt tanulják amit látnak.

Tipikus példák föleg ovodás korban vannak ahonnan rengeteg mindent össze szednek.

De pl 1,5 éves kislányom minden nap megsimogatja hasamat (erhes vagyok), soha nem kértük vagy mondtuk neki, de férjem ezt minden nap többször megteszi.

De gondolom minden gyerekes anyuka tud ezer olyan történetet amikor csak egyetlen egyszer csinált meg valamit, majd a gyerek folyamatosan azt tette. pl lábbal jóinbdulatuan elhesegetett egy macskát, majd a gyerek elkezdett minden macskát rugdalni, mert még képtelen a helyzetete felmérni, és nem érti mit miért tesz csak cselekszik ahogy anya is.