Túlreagáltam vagy tényleg ennyire tapló emberek vannak?

Szia.

Sajnos néhány idősebb emberre való igaz a mondás,hogy a korral "hülyülnek"

Ne foglalkozz vele,bár a habitusommal biztos,hogy én is fellököm "véletlenül" a kosarammal.Nem tanács,csak tudom,hogy én ilyen vagyok.:)

ó én ilyenkor nem fellököm, hanem elkezdem hallótávolságon belül magyarázni a gyereknek, hogy menjünk, mert ez a nagyon öreg 70 ! éves néni nem fér el (kvázi öregítek rajta egy pár évtizedet), mert hát látod sokkal nagyobb és szélesebb elöl-hátul, mint Te (kvázi lekövérezem) és hát tudod az öregeknek sokszor remeg a keze meg nem látnak jól mert nagyon betegek már stb...

Na erre olyan pofákat tudnak vágni :)))

Villamoson is bejön a rambo-nyuggerek ellen, akik egy megállóra bevetődnek a babakocsis helyre :)

Borzasztó, már attól teljesen fel ment bennem a pumpa, hogy olvastam! Mekkora egy bunkó, én tuti leüvöltöttem volna a fejét! Bár nagyon tetszik egy előttem szóló taktikája, aki ezt válaszolná: "ó én ilyenkor nem fellököm, hanem elkezdem hallótávolságon belül magyarázni a gyereknek, hogy menjünk, mert ez a nagyon öreg 70 ! éves néni nem fér el (kvázi öregítek rajta egy pár évtizedet), mert hát látod sokkal nagyobb és szélesebb elöl-hátul, mint Te (kvázi lekövérezem) és hát tudod az öregeknek sokszor remeg a keze meg nem látnak jól mert nagyon betegek már stb...

Na erre olyan pofákat tudnak vágni :)))

Villamoson is bejön a rambo-nyuggerek ellen, akik egy megállóra bevetődnek a babakocsis helyre :)"

Ezt megjegyzem, ezentúl alkalmazni fogom:)

Hadd védjem meg az idősebb korosztályt! Én 24 hetes várandós vagyok, a "koromhoz" képest igen nagy hassal. Rendszeresen utazom tömegközlekedéssel és hát elmondanám, hogy a fiatal srácoktól az erejük teljében lévő férfiakig boldogan végignézik ahogy én a nagy hasammal végigállok 20 percet, ők pedig boldogan ücsörögnek a helyükön.Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor ajánlották fel az emberek, hogy átadják a helyüket, ráadásul minden esetben ősz hajú nénik, bácsik, akiknek nyilván maguknak sem kényelmesebb állva. Nagyon megható volt és persze egyszer sem fogadtam el, de nagyon jólesett. Szóval ezt csak azért meséltem el, mert a tapintat/empátia/kedvesség vagy ennek hiánya nem az életkortól függ.

Szerintem egyébként alapjáraton az emberek tele vannak feszültséggel, amit ilyen módon másokon vezetnek le. Persze ez nem megoldás, de sokszor magamon is tapasztalom, hogy egyes helyzetekben lehetnék rugalmasabb... Mindennek ellenére engem is borzasztóan felháborítanak az általad leírthoz hasonló helyzetek ..

Ez szerintem sem kortól függ.

Engem egy anyuka akart felállítani 8 hónapos terhesen, hogy a "kisfia" le tudjon ülni.... No comment :-)))

Amúgy nekem az a tapasztalatom, hogy az idősebbek a segítőkészebbek. Öltönyös 30-as még nekem sem ajánlotta fel soha a helyét, 50 év feletti nyugdíjas már többször.

Amúgy a tömegközlekedésben engem is irritálnak néha. Ülök a buszon az 5 hetes babámmal, odaáll fölém és sóhajtozgat meg magában mondogatja, hogy "fáj a lába", 2 méterrel odébb meg ott az üres szék. Ha meg ezt megemlítem, akkor vagy duzzogva leül oda, vagy visszaszól, hogy üljek oda én.

De nem baj, vállaljunk gyereket; mert az jó a társadalomnak és bizony a társadalom az első :-))