Ez valami mánia lett, hogy a lázas gyerekkel szaladni kell az ügyeletre?

Szerintem azok az anyukák teszik fel ezt a kérdést, akik gyerekénél először fordul elő ilyen magas láz, és megijednek.

Én megértem, válaszolni szoktam legjobb tudás szerint, és "megnyugtatni".

Én is csak akkor megyek ügyeletre, ha kell, két gyerekem van, eddig összesen 3x voltunk, és akkor is mindig "ugyanazzal", mert ő kruppos...

Tudod jobb félni mint megijedni.

Kislányomnak 3 hónaposan popsiban 40,5 fokos lázat mértünk, lángolt az egész teste. Naná, hogy elvittük az ügyeletre és még szerencse, mert csak injekciótol ment le neki.

Ha más úgy látja jónak, hogy elviszi a gyermekét vigye, fizetünk elég tb-t, hogy ellássák. Mi ahányszor voltunk mindig kaptunk antibiotikumot is bakteriális fertőzés miatt, az otthoni hűtőfürdő meg nurofen ilyenkor semmit nem ér csak tüneti kezelésre.

Alapvetően szerintem sem kell minden lázzal az ügyeletre szaladgálni, de ha nem viszi le sem a kúp, sem a szirup, sem a hűtőfürdő, akkor menni kell.

Hogy mit tud csinálni? Injekciót adni, beküldeni kórházba, esetleg rájönni, hogy mitől lázas a gyerek és azt kezelni....

Most mi is a baj?

Rosszabb az az anya, aki elviszi ügyeletre?

Jobb az aki inkább otthon próbálkozik levinni a lázat?

Soha nem tudhatjuk a pontos okát, miért viszi.

Ha megijedt a szülő, mert a gyerek még soha nem volt ilyen lázas és leviszi ügyeletre, akkor most azt kell mondani, hogy mekkora hülyeség ez? Vagy mi?

Mi van, ha a láz oka komolyabb és igenis szükség van arra, hogy lássa orvos a gyereket?

Még egyszer sem volt olyan beteg és lázas a lányom, hogy ügyeletre kelljen vele rohanni. De ha egyszer ez is megtörténik, akkor inkább nézzenek páran hülyének, de biztos, hogy csak úgy nyugszom meg, ha látja majd doki is.

Enyhébb megfázásból, hőemelkedéssel is lett már nagyobb baja. Akkor itt rákérdeztem, hogy mikor viszitek a gyereket dokihoz, milyen tünetekkel, mire az volt a legtöbb válasz, hogy megfázásos tünetekkel nem megyünk orvoshoz. Gondoltam én is, hogy ez így van rendjén. Másnapra lányom rosszabbul lett, hörg- és fülhuruttal szenvedett utána több hétig, egyszerűen nem lehetett kikezelni.

Szóval magas láz esetén, ha nem is fogok ügyeletre rohanni, de valószínű kihívom őket, vagy a gyerekdokit (már ha elérhető)...

Nem kell itt szídni az aggódósabb édesanyákat.

És pláne nem kell a "paramami" jelzőcskét tovább népszerűsíteni, felettébb gusztustalan jelző. (tudom, ezt nem a kérdező hozta be ebbe a kérdésbe hanem egyik válaszoló)

Nem, nem divat. De nem egyformák az édesanyák. Aki aggódósabb típus, az elviszi. Ennyi, nem több, nem kell dramatizálni, és ha a TE életed nem nehezíti meg ez a dolog, akkor felesleg is lamentálni rajta ilyen rosszindulatúan.

"Paramami" jelzőre visszatérve. Gyűlölöm. Hányadék dolog, mert egy nő, onnantól, hogy anya lett, igenis bármikor lehet aggódós, ideges, parás, bármi. Mert ez a kötelessége, mindenáron vigyázni a gyermekére. Ha valaki túlaggódja, hát túlaggódja. Ezt a szót én nem is ismerem, ha a gyermekemről van szó. A túlaggódás velejárója az anyaságnak egy érzékenyebb lelkű anya esetén. Nyugodtan el lehet fogadni.

Ja, és pont emiatt, hogy már minden anyuka attól fél, hogy jaj ő ugyan nem lesz paramami, meg túlaggódós, meg mifene, inkább nem viszi a gyereket ügyeletre akkor sem, amikor kéne....olvastam itt ilyet eleget. Baba leesett fejjel a pelenkázóról, de az anyja nem vitte el, mert hát "ő aztán nem lesz paramami", inkább vagánykodott egy sort.....

Ha a gyerekről van szó, sz-rjuk már le a vagánykodást, és ne érdekeljen ha "paramaminak" gondolnak mások. A gyerek és a lelki békénk fontosabb, mint az, hogy ki fog kibeszélni a hátunk mögött, hogy "na, a Klári megint túlaggódta, a kis paramami".