Már teljesen bekattanhattam?

Hát segíteni sajnos én nem tudok, legfeljebb együtt érezni, mivel ugyanígy működök én is. Citromfű teát iszom, állítólag jót tesz az idegeknek, de nem nagyon használ. Úgy gondolom hogy a kialvatlanság okozza. Az én babám is min.

2 x ébreszt éjjel, emellett fogzik és nem lehet letenni mert sír - a sírástól az én idegeim pedig azonnal felmondják a szolgálatot.

Imádom a kisfiam, de kell kikapcsolódásra idő, sajnos ez nehezen megoldható, úgyhogy várom míg picit nagyobb lesz és együtt csavaroghatunk.

Nagyon ki lehetsz merülve, szegény....:(

Teljesen átérzem, én is csináltam ilyeneket régebben, mikor még kisebb volt a baba.

Én azt ajánlanám, de ne bántódj meg, hogy keresd fel az orvost, mondd el neki mindezt. Szerintem egy enyhébb hangulatjavító segíthetne, pár hét múlva minden sokkal könnyebb lenne. Nehogy rosszabbul legyél!

Napközben el kéne menned sétálni, más anyukákkal beszélgetni, kicsit kimenni a játszótérre, berakod a babád a homokozóba és mutogatsz neki minden félét. Én is szoktam ideges lenni a férjemre de okkal, mert nem pakol el maga után stb, de ok nélkül nem nagyon. Én is elég nehezen tudok vissza aludni, de csak a férjem horkolása miatt, de már ezt is próbálja kezelni.

Ja és a babának se tesz jót ha csapkodsz, mert kb. 2-3 hónap múlva ő is ezt fogja csinálni, tudod amit lát otthon.

Nem segít, tudom, de mintha csak magamról olvastam volna. A fiam 10 hónapos, de a többi mind ugyanaz. Mindenbe képes vagyok belekötni, közben meg úgy utálom magamat... Látom a páromon, hogy már nagyon fogy a türelme. Én komolyan gondolkozok azon, hogy elmegyek a háziorvoshoz, hogy írjon föl valamit, ahogy az egyik válaszoló írta. Csak annyira ódzkodok tőle, egy idegennek elmondani ezeket, ráadásul tök öreg (mármint a háziorvos) és mi van, ha azt mondja, "na menjen szépen haza fiatalasszony és szedje össze magát, ne rabolja itt az időmet, ide beteg emberek járnak stb." Mert a szívem mélyén tudom, hogy nincs okom erre a viselkedésre, de néha teljesen olyan, mintha nem is én lennék, és egyszerűen nem tudok uralkodni magamon.

Addig is megpróbálok azért segíteni magamon, elkezdtem tornázni, és akármilyen nagy a kísértés, nem hanyagolom el magam körül a háztartást, mert ha káosz van körülöttem, akkor az egész még rosszabb.

Látod, segíteni én sem tudtam, magunkra vagyunk utalva és nekünk egyedül kell kiutat találnunk, bármilyen nehéz is.