Megírnátok a véleményeteket? Én gondolom rosszul, vagy jogos, hogy rosszul esik? Anyós kérdés.
Kisfiam 15 hós. 3. unoka az anyósoméknak. Sógoroméknak van már egy 5 és egy 2 éves gyerekük. Anyósom őket minden szombaton felviszi magához, a gyerekek egész nap nála vannak. Ha após is itthon van (külföldön dolgozik), akkor sokszor ott is alszanak. Az én kisfiamhoz, lejön kéthetente vasárnaponként 1-2 órára az anyósom, apósom meg ha itthon van, 4 nap alatt általában 2-szer, rövid időre.
Ha após itthon van, szokta kérni, hogy szombaton vigyem fel a fiamat, 1-2 órára, mert olyan jó, hogyha ő is ott van, a másik két unokával.
Tudom, hogy szeretik a fiamat és én is és a fiam is szeretjük őket, sokat segítenek, pl apóstól kapjuk a pelenkát, mosóport kintről. Anyós is vigyázna a fiamra, ha megkérném, de mivel hétköznap dolgozik, szombaton a két gyerekre vigyáz, már nincs pofám a vasárnapját elvenni. Vasárnaponként intézi a házimunkáját, kirándul a barátnőjével, pihen.
Nekem két dolog fáj.
1. Az én gyerekem nem egyenértékű a másik kettővel? Nekik jut heti egy nap, az én fiamnak két hetente 1-2 óra?
2. A sógornőmre is haragszom, mert nem tudná felajánlani, hogy havi 1 szombat legyen az én kisfiamé?
Neki a saját szülei is rendszeresen elviszik a gyerekeket, sokszor ott is alszanak. Nagyon sokszor a férjével kettesben tudnak tölteni 1-1 napot a gyerekek nélkül. És igen, ezért irigy vagyok. :(
A férjem sokat dolgozik, csak néha-néha szabad egy szombaton, vagy vasárnap. Jó lenne nekünk is pár óra kettesben. De ez a legkevesebb. Az bánt, hogy az én fiam "nem kell" úgy mint a másik két uncsi.
A húgom elvált, az anyukám főként ott segít be, ha tesóm dolgozik hétvégén, az ő kisfiára szokott vigyázni, de minden este benéz hozzánk, amikor hazaér a munkából, hogy játsszon egy fél órát a kisfiammal.
Nem akarok utálatos lenni, úgyhogy, ha szerintetek az vagyok, írjátok meg, légyszi. Egyszerűen csak nem hagy nyugodni a dolog és lehet, hogy én gondolom nagyon rosszul. Nem akarok utálkozni sem, mert szeretem ettől függetlenül a férjem szüleit.
Húú, nálunk pont anyósék vannak így! Az én fiam a legkisebb . Apósom a következőket mondta: a sógornőm fia a kedvence, mert ő az első unokája. Ezt hallgattuk pár hónapig. Aztán rájöhetett, hogy esetleg így sértő és bővített. A sógornőm lánya azért kedvenc,mert lány. Az én fiam meg azért, mert a legkisebb. :)És igen, nálunk is úgy van, hogy náluk mindig van valami amiért őket sajnálni kell. Sok a hitelük, a sógorom sokat dolgozik (hozzáteszem a férjemmel egy munkahelyen dolgoznak, de a férjem még többet dolgozik), nekik két gyerekük van, stb. Ők kapják a támogatást anyagilag (mi is kapunk, ha úgy van, de mi nem vagyunk szerencsére rászorulva) és természetben is.
Anyukám sztorijához pedig még hozzátartozik, hogy minden nap munka után bejön és megnézi a kisfiamat, játszik vele. De a húgom nagyon leterheli. A tesómnak meg azért lehet mindent, mert elvált. Őt meg ezért kell sajnálni. :) Ezért passzolhatja le mindig a kisfiát anyukámnak. És tudom, hogy az én fiamra azért nincs már anyukámnak energiája, mert elfárad a nagyobb uncsival.
válasza:Na, akkor ha már ilyen "panasznapot" tartunk, még azt leírom, hogy pl. az is nagyon bánt, hogy annak ellenére, hogy a tesóm konkrétan a semmi közepébe, Anyámék terhére vállalta már az első gyereket is, szinte támogatták abban, hogy nyugodtan szülje meg a következőt is, a mégnagyobb semmi közepébe. Ha pedig én megemlítem, hogy "következő baba", arra az a reakció, hogy "jaj, ne legyen már következő, elég ez az egy!" Szerinted nem kiakasztó??! Holott én magamnak és a Férjemnek szültem az elsőt is ...
Szóval, látod, nem vagy egyedül :-)
Ez már kezd félelmetes lenni! :) A húgom ugyanez! Mint azt már írtam már el is vált. Van egy fia, egy háza és egy kocsija, mindezek teljesen hitelmentesen. Na nem mintha bármiért is megdolgozott volna. Mindent kisírt magának. Nem is sírt, hisztizett! :) Egyébként szeretem a tesóm és a végsőkig kiállok érte és támogatom, csak nem tudom elfogadni, hogy semmilyen jövőképe sincsen. Csak éldegél egyik napról a másikra, arra gondolva, hogy ha baj van, azt úgyis rendezi más helyette.
Anyósom meg azt mondja, én olyan egy gyerekes anyuka vagyok (mert persze a sógornőm még szülhetne akár harmadikat is). Nem tudom mire alapoz, de majd leesik az álla amikor bejelentjük a tesót. Remélem hamarosan eljön a pillanat... :)
válasza:Ez jó :-)
Akkor most itt "megsúgom" Neked, hogy mi is alaposan rajta vagyunk a Kistestvér létrehozásán:-)
Tudom, hogy gyerekesen hangzik, de alig várom, hogy ezúttal én borzoljam fel a kedélyeket azzal, hogy bejelenthetem, hogy jön a Baba! Már előre látom, hogy senki nem lesz lelkes rajtunk kívül (férjem+én), és a Szüleim maximálisan meg lesznek sértődve, amikor majd bedobom, hogy miért, a tesóménak miért örültek annyira?!
(Egyébként detto ugyanez, mint nálatok, az én tesóm sem gondolkozik, mert biztos benne, hogy bármi hülyeséget megtehet - majd Anyámék kihúzzák a szarból ...)
Remélem azért rendeződik a helyzet Nálatok és nálunk is, legalább annyira, hogy ilyen dolgokon ne kelljen már bánkódni.
Mihamarabbi babásodást kívánok Neked! És magamnak is! :)
válasza:Nagyon köszönöm és minden jót Nektek is! Igen, reméljük, majd alakul a helyzet ...
Ha gondolod, írd majd meg, hogy hogy sikerült a "bejelentés" :-)
(Én is megírom, ha aktuális lesz :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!