Ártónő? Annyi hülyeséget hordanak össze, hogy többet ártanak, mint használnak.

Mármint a védőnők?

Ők sem egyformák. Van aki hülye, van aki nem. Nekem szerencsém van, két védőnőm is volt/van, nagyon normálisak, segítőkészek, nem okoskodók, tolakodók. De sokan panaszkodnak, akikre oda se figyelnek, vagy butaságot tanácsolnak, én is olvastam itt sok ilyet.

Első gyermekemnél nagyon jó volt, hogy jött, mert még a kis körmét sem mertem először levágni. Sosem felejtem el, hogy a védőnő vágta le neki.:)

Most a másodiknál már inkább terhes a jelenléte: nincs mit kérdeznem, nincs mit tenni, de ő azért havonta menetrendszerűen megjelenik. Most végzett a fősulin, tapasztalata semmi, most szerzi be...általunk.:)

3 gyerekem van, 3 különbőző helyen laktunk eddig, és mindhárom védőnő nagyon normális volt és segítőkész. Örültem ha jöttek, és ha bajom volt, mindig elértem őket, nem hajtottak el és nem is mondtak hülyeségeket. Egyetlen egy negatív dolgot tudok mondani az utolsóról, hogy nem szorgalmazza eléggé az anyatejes táplálást. (nem nálam, mert nekem már nem kell etéren tanács szerencsére, hanem más anyukáknál úgy nem törekszik rá hogy etéren segítsen hanem inkább rájuk hagyja).

Szóval ezekszerint nekem nagy szerencsém volt.

Nekem is jó volt. Első baba és mikor 2 hetesen fel kellett adnunk a szoptatás...én akkora drámát éltem át...Szegénynek hajnalban írtam sms-t aki egyből utána felhívott én meg sírtam ő meg úgy nyugtatgatott mint egy barátnő... Szegény néhány órára rá kezdte a melót és még előtte eljött megnézni, hogy jól vagyunk-e és délután is, hogy sikerül-e a tápszert megetetni a picurral... Mindenben segített és tanácsot adott. Szerencsére minden vadiúj kütyüt ismer és meg tudom tőle kérdezni, hogy mi miért van és mi a legjobb a lánoymnak... Én utolsó gyakori látogatása alkalmával úgy éreztem, hogy muszáj ajándékformájában is megköszönnöm a rengeteg segítséget.

Mindig örömmel várom amikor jön. Ami külön jó volt, hogy sokmindenre már szülés előtt felkészített. Itt olvasom, hogy sokan feltesznek 1-1 kérdést amit nekem még szülés előtt megválaszolt és felhívta a figyelmemet rá.

Ártónőként az anyósomat nevezném...aki azt hiszi hogy egy gyereket csak rugdalózóba lehet öltöztetni és a babynadrág szorítja és a zokni nem engedi a vérkeringését...etetés után rázza, mert másképp nem nyugszik meg nála (nyilván csak nálam) és párhónapos babát ülésre akarta tanítani két kezét kifeszítve felhúzva. Ő szegény meg csak inbolygott...nah ez egy ÁRTÓ NŐ!