Ti hogy éltétek meg a szülés utáni napokat a kórházban?

Szia, én rettegtem a szüléstől világ életemben, odakerültem, császár lett. Mikor túl voltam rajta úgy gondoltam innét már bármi jöhet kibírom...aha...Amíg nem volt velem a babám boldog voltam és alig vártam, hogy hozzák szopizni. Aztán végre a 3. napon megkaptam röpködtem a boldogságtól aztán mire már 5 órája ordított és én már 2 órája szoptattam és csak ordított és senki sem segített, hiába kértem éjjel is ordított már szegény szobatársam segített ringatni és engem vigasztalni...hajnalra már én is bőgtem, újra kértem segítséget semmi - Anyuka tessék szoptatni! Ez volt a válasz...kész voltam! Másnap délben kapott pótlást mert farkas éhes volt!!! így tudta a gyerekorvos megvizsgálni, és hazamehettünk. Szegény kicsi egész estig aludt úgy ki volt merülve...én is! Rémálom volt!

4 hónapja született a lányom szinte ugyan ez volt csak már kivertem a hisztit a pótlásért, nagy nehezen kaptam és tuti jó volt minden:-)

Figyu, már csak kettőt kell bent aludni és mehettek haza!

Ne gondolj semmire csak imádd a picúrt neki Te kellesz te vagy neki a világ és mivel zaklatott vagy ő is az lesz.

Persze tudom irogatni könnyű az okosságokat, mikor a hormonok is tombolnak de tartsd a szemed előtt, hogy minden egyes bent töltött perccel közelebb kerülsz a hazamenéshez!

Egy kórház-,és tűfóbiás anyuka.

Életem legborzasztóbb 4 napja volt. :((

Már alig vártam, hogy otthon legyek a picivel!!

Egyedül voltam a szobában, lehet, h ez is baj volt.

Kezdő anyukaként talán jobb lett volna társaságban, segítség szempontjából is. Én is tudnék regényt írni, de nem fárasztalak! Kitartás!!! Gratula a babához!

Jajj már nem kell ennyire aggódni hogy hozzászokik az együtt alváshoz!Úgy bírom,hogy a csapból is ez folyik,már szinte betegesen be akarják ezt tartani anyukák!!

Figyi!!!) hónapi egy test,egy lélek voltatok!Hallotta végig a szívdobogásod,egy meleg,szük,védett helyen volt most meg kint a zajos,fényes nagyvilágban!Azt se tudja szegény mi van most csak azt tudja,hogy Anya ilattától,közelségétől,ölelésétől megnyugszik!Ne foszd meg ettől azért mert a mai divat azt diktálja,hogy külön alvás!Mondom én ezt úgy hogy az én babám az első naptól külön szobában,saját ágyában alszik DE azért mert ő ezt kívánta!De ha azt kívánta volna hogy bújjunk össze akkor biztos nem pánikolok be hogy "akkor most hozzá szokik"!

Nemhiába hívják az első 6 hetet gyermekágynak!Anyuka és babó együtt egy ágyban és hadd szopizzon amikor csak akar!majd beáll a rend és a külön alvás is!nem kell ilyen görcsösnek lenni!Azt csinálj amit a babád kíván,főleg ilyen pici korban!

Kitartást,sok tejcsit,nyugodt napokat kívánok és gratulálok a babádhoz!

Szia! Én 1 napig voltam nagy kórtermesben, mert nem volt szabad alapítványi. Kb azt éreztem mint te. SZÖRNYŰ VOLT. Szerencsére már másnap szerzett az orvosom egy szobát ami megüresedett. épp front volt szóval csúcsidőben szültem:D

viszont onnantól kezdve reggeltől estig bent volt velem a párom. Mindenben segített együtt gyönyörködtünk a mi kis csodánkban és nagyon nagyon kellemes élményeim lettek így. Bár igaz a szoba nem egy hotelszoba:D, de a másikhoz képest...nincs az a sok okoskodó többgyerekes anyuka aki meg akarja magyarázni, hogy te teszed rosszúl mellre a gyereket és belédsúlykolják, hogy milyen béna vagy (nálam ez is volt). Közben meg 2 szoptatási tanácsadóm is volt a hotelszobában később és kiderült, hogy túl kicsi a mellbimbóm és lehetetlen belegyömöszölni (megpróbálták) mellbimbóvédővel lehet csak. Ott kb le sem szartak a nővérek hiába kértem segítséget. Ott feküdtünk 4-en és sírtam hogy bepisilek, de mivel engem másfél órán keresztül kellett összevarrni odabent mert természetes úton picurka mindent szétszakított és elég komoly dolog lett belőle + súlyos vérszegénység miatt fel se állhattam...senkit nem érdekelt, egy nővért sem amikor bejöttek. Ráadásúl akkor még nem volt velem a baba és 3 óránként hozták és bennem volt a félelem, hogy megint nem fog tudni enni szegény és az én gyerekem üvöltött a legjobban...

kérdezd meg nem-e mehetsz át alapítványiba a párodnak úygis jár 5 nap szabi ilyenkor. Nagy segítséged lesz, hogy ringatja amíg te alszol. Meg kimenned zuhanyozni vagy wcre azt a pár lépést...

én már írtam hogy szerettem bent lenni.

Semmi képpen se altasd köztetek. a bölcsö halál egyik nagy rizikó faktóra és nem a ráfekvés miatt hanem mert kevés oxigént kap. De akár agyi problémákat is okozhat pl kevesebb oxigénhez jut ez a pár hét alatt és pl iskolában nem lesz túl fényes. stb...

De napközben tedd mellkasodra, fekügy mellette. legyen rajtad ahogy a babának jó, de éjszaka külön ágy. ami megoldás hogy az ö ágyát melléd húzod és beteszed a kezedet simogatod közben érzi hogy ott vagy. de külön ágy külön oxigén legyen a gyereknek.

mi amúgy a korházban kivittük magunkkal a folyósora, és tök csendben volt imádta a nyüzsgést.