Ti hallottatok már olyat, hogy a nagyobb gyereket a nagyszülőkhöz költöztetik amíg az újszülött testvér nem lesz 2-3 hónapos?

Tudom,nehéz, de ne húzd fel magad.

Nálunk 19 hónap korkülönbség van a két gyerek között,a kicsi most 6 hetes.

Ha őszinte akarok lenni, bizony az én szüleim is kacérkodtak a gondolattal, hogy a "nagyfiam" esetleg hosszabb ideig lesz náluk,amíg mi a kicsivel összeszokunk, de többször érthetően elmondtam, csak úgy, hogy az első napokban négyen leszünk otthon. Ebből megértették, hogy a fiam is otthon lesz:)

Előtte úgyis 2 hétig náluk volt,mert túlhordtam a babát.

Valahol tényleg segíteni akarnak ám, de pl az én szüleimnek nagyon nehéz visszafogniuk magukat, annyira szeretik az unokájukat, hogy jószerivel rajtam is "keresztülgázolnának", csak hogy vele lehessenek.

Hülyeség.

Kollégámnak most született gyerek,a 3 éves "nagylány" addig a nagyinál volt mig a korházban volt az anya a picivel,de aznap került is haza amikor kiengedték őket a korházból (az apa dolgozott napközben,hisz látogatni ugyse lehet csak délután,igy akkortól voltak négyesben otthon amikor hazaengedték a korházból)

2-3 hónap? És ne utálja meg a kistesót,mikor miatta szakitják el a szülőktől...hülyeség,nehogy hagyd

Jól gondolod, hogy ott a helye a családban a "nagy" testvérnek! Egész életre sebet okozna, mert úgy érezné el akartátok távolítani őt egy fontosabb lény miatt!!

Nagy lesz a féltékenység, de türelemmel megoldjátok majd.

Ne hagyd őket kettesben, hiszen kicsi még a nagy is. Viszont nagyon jól oldja a féltékenység feszültségét: ha őt is bevonod az ellátásba (hozza a ruhát, vigye ki a pelenkát) meglátod, milyen gyorsan ügyesedik a segítésben!

(nálunk 4,5 éves volt a "nagy": amikor hazajöttünk, attól kezdve,otthon volt, kijelentette, nem megy óvódába..

-De hát miért? szeretsz ott? kérdeztük

-Igen, de KIDERÜLT itthon jobb!- (ő már meg tudta fogalmazni, amit a 2 éves még nem. Nem is ment, csak 5,5évesen - félnapra. És így volt jó)

Anno az én férjem is "le lett passzolva", amikor a húga született. Nagyon-nagyon jó testvérek voltak gyerekkorukba (most már nem, de ez nem ide tartozik).

A mi gyerekeink között 18 hónap van, anyósom tőlem is kérdezte, hogy akkor most hogyan lesz, anyuékhoz v. hozzájuk megy a nagy? Először én is bután néztem, aztán mondtam, hogy szó sem lehet róla. Ennyi nem több. Nem biztos, hogy rossz szándékkal mondta, amit mondott, az ő idejükben ez volt a természetes. Nem kell ezen kiakadni, volt/lesz még pár számunkra érdekes megnyilvánulásuk :)

Egyetértek veled, Semmiképpen se add oda nekik, nem jó dolog ha ilyenkor elválasztod a két testvért.

Ahogy írtad mindenképpen beszélj erről a pároddal, hogy tudjon róla, és mindenképpen állítsátok le az anyósodat mert ez így nem helyzet, és pedig minél hamarabb, sokkal jobban jártok.

Szerintem is túlzás amit csinál, én le is ordítanám a fejét hogy erről szó sem lehet!

Az enyém még ennél is jobbat eszelt ki.

Tavaly januárban született a fiam, alányom májusban volt 3 éves. Még a kicsi születése előtt elhatároztam, hogy beíratom oviba a nagyot szeptembertől, bár sok esély nem volt rá, hogy felveszik, mert nagy a túljelentkezés (Pest megye). Erre anyósom közölte, hogy mivel ő szeptembertől úgyis nyugdíjas lesz, majd leköltözteti magához a lányomat, mert ott biztos felveszik (vidéki kisfalu). A gond csak az hogy a nagyi 250 km-re lakik. Gőzöm sincs, hogy ezt hogy gondolta, de ahogy kimondta, már közöltem is vele, hogy felejtse el.

Egyébként nekem még annyi segítségem sem volt, hogy közelben lakjon valaki, anyumék is 200 km-ra vannak, mi költözünk fel otthonról, a férjem látástól vakulásig melózott, volt hogy hetekig csak akkor találkoztunk ha éjjel felkeltem szoptatni, de a kezdeti nehézségek után teljesen jól boldogultam a két gyerekkel.

A nagyinka pedig mond meg, hogy a nagylány nem fogja megütni a kicsit, (az az idő csak jó pár hónap múlva fog eljönni) hanem babusgatni fogja,a kislányok anyáskodnak. Nálunk is a nagyobbik a lány a kicsi a fiú. A lányom előszeretettel segédkezett az öccse ellátásában. Hozta a popsikréme, mikor a pici még folyton bealudt szopi közben keltegette, hogy ébresztő, tessék enni. Édes volt!

Persze nagyon-nagyon kell rájuk figyelni, az embernek már az leszívja az energiáját, hogy állandóan figyelni kell, de más is megoldotta, Te is meg fogod.