Olyan nehéz ez a gyereknevelés! Más is van így ezzel? Velem van a gond?
A kisfiam 1 éves lesz pár napon belül. Ma elmentünk a nagyszülőkhöz és egyfolytában a tv elé ment, azt piszkálta. Kb. 6-szor elhoztam onnan, még egyszer visszament, rácsaptam a kezére és elvittem onnét. Még egyszer visszament és rácsaptam a combjára. A szívem szakadt meg, de már nem tudtam neki mit csinálni. Elmagyaráztam neki szépen, csúnyán: nem megy. Minél jobban tiltom neki, annál jobban csinálja. Mit tegyek? Amikor rácsapok, utána lenyugszik és szépen tud játszani. Apukám azt mondta, hogy a gyermekem hiperaktív. És mihelyst lecsitítom, utána megnyugszik. Aztán olyan kedves, aranyos volt egész délután.
Aztán elmentünk a másik nagyszülőkhöz is. Ott voltak az unoka tesók. Ők egyáltalán nincsenek "fogva". Nekik szinte mindent szabad, csúnyán beszélnek, nem tisztelik a felnőtteket és néha még oda is csapnak nekünk. Viszont nekik van gyerek koruk.
Mit csináljak, hogy csináljam másképp, hogy megtaláljam az egészséges középutat? Olyan nehéz ez, hogy a gyermek 18. életévénél már egy diplomát is adhatnának nekünk. :)
Kérlek segítsetek!
Szia Anna!
Nem tudom hány éves vagy, lehet, hogy pont tini, vagy a gyermeked van tinédzser korban. Egyikért sem irigyellek, nagyon nehéz feladat gyereknek és szülőnek egyaránt. De. Ez a kérdés a babák témakörben van kiírva, és amit írsz - én minden korosztályra helytelennek tartom egyébként a testi fenyítést - a tinédzserekre vonatkozik. A cikk is, amit linkeltél. A kérdésben egy még első évét be nem töltött babáról van szó, nem pedig egy kamaszról.
Van egy nagyon jó könyv azon kívül amit már ajánlottam itt, Adele Faber-Elaine Mazlish: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje.
Én egyébként soha nem kaptam egy pofont sem. Lehet, hogy van amikor hatásos, hogy észhez térjen a gyerek (kamasz korban lévő), de én úgy gondolom, hogy alapvetően a szülő gyengeségét mutatja, amiért így próbál hatalmat szerezni a gyerek fölött. Mi itthon mindig meg tudtuk beszélni, ha bármi gond volt. Pedig elhiheted, mi is átestünk a tinédzser koron.
Egy nagyon okos emberrel beszélgettem,pszihológus,emellett gyermekorvos is.Ő mondta nekem,hogy volt egy pszihológus,ja jól emlékszem Wachler, aki kifejtette,hogy a gyereket nem szabad megütni,egyátalán.Azóta jönnek újabb és újabb "kutatások" nevelési elvek.Erre azt mondta akivel beszélgettem,hogy alegnagyobb marhaság amit ki lehet találni az,hogy a gyermeket ne fegyelmezzük,ne kapjon egy pofont később kamaszkorban,illetve kisgyermekkorban a fenekére,és a kezére,ha a szép szóból nem ért(ez most nem a kérdezőre vonatkozik,nyilván nem 1,5-2 éves kor előtt)ugyanis a gyerekek ösztön lények,szükségük van korlátokra határozott szülőkre,akik amellett,hogy szeretik,babusgatják őket,jó útra terelik őket.természetesen minden gyermek más személyiségű, de a legtöbb gyereknél olykor olykor elengedhetetlen egy figyelmeztető legyintés,nyilván nem a verésre,vagy a nagyon fájdalmas ütésre gondolok.Elmondta hány és hány szülő küszköd azzal,hogy már kis korban elrontotta a nevelést,úgymond a liberális nevelés elve,ami a pszihológus szerint a mai társadalom legnagyobb baromsága.
Ezt nem én találtam ki hanem egy nagyon okos ember mondta,tényleg okos,ezt csak előttem szóló válaszához fűztem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!