Akik anyósékkal laknak egy lakásban egy picibabával, azoknak milyen a hangulat? Mit tesznek?

Arra lenék kiváncsi, hogy milyen a mindenen való osztozkodás?Milyenek a babával? Mert nekem már idegesítőek anyósék. Kiadom magamból inkább, rosszabb ha csak örlödök...

Kiakarják sajátítani a picikémet!

Ennek már hangot is adtak! "Az övéké a baba" Ezt mondták!

Mindent meg kell indokolnom, miért veszem ki a babakocsiból talán hangot adott...?

Herótom van tőlük! Na igaz, ha náluk lakunk akkor többet láttják a babát mint az én szüleim. De ha már egy napot nem láttják egyből, mikor sétizünk azt mondják :- én még ma nem is láttam a babát! Na és??? Minek zargatni minket mindennap? Amúgy is,azért mert ott lakunk náluk az még nem jelenti, hogy a kisbabám az övéké! Bárcsak ezt így meg merném mondani nekik!

Meg másnak hazudoznak összevissza, hogy az én szüleim többet látják heti egyszer mint ők. Ez se igaz! Elegem van belőlük. A házban cigiznek a gyerekszobába bemegy a füst, szólok a párommal, mintha falnak beszélnék!

És nem kapcsolnak, akkor sem ha finoman célozgatok, hogy ezt nem kéne! Ha alszik a baba, ők kint a konyhába hangoskodnak! Ha ők alszanak akkor nekünk pofa be!

Volt már veszekedésünk! Párom se tud semmit tenni, mert csak okoskodnak, csak mondják, csak csinálják, csak erőszakosak!

Én vagyok a nyápic, mert nem merek annyira hangot adni az igazamnak! Összekéne szednem magam vhogyan. De hogyan?

Más is van volt ilyen helyzetben?