Mióta megszületett a kisfiam azóta úgy érzem hogy soha nem tudnék elviselni mellette macskát/kutyát! Más is volt így?

Nekünk egy öreg cicánk van lakásban (régen kertesben laktunk, de sajnos most csak lakásunk van). Én nem tudtam volna őt kitenni.

Persze volt bennem félelem, hogy mi lesz, de a macsek tisztán volt mindig is tartva, oltatjuk, és mikor lányom kúszott-mászott sokkal többször takarítottunk (meg amúgy is jobban figyelünk a higiéniára mióta megszületett).

Lányom most 15 hónapos és imádja a macskát. Reggel úgy kel fel, hogy egyből keresi, mondogatja a cici nevét.

A gyerekszobából ki van tiltva a macska, de alapvetően nem zárjuk el őket egymástól, és nem is viszolygok.

Szerencsére érzelmi fejlődésében is sokat segít a cica, látom rajta mennyire szereti.

Hozzáteszem a macskánk egy áldott jó cica. Ha karmolna, vagy hülye lenne, akkor én is jobban aggódnék.

*cica nevét

nem cici nevét :):):)

bocsi elírtam, így vicces lett

:D