Érezted már úgy, hogy hülyének néznek, ahogy neveled a gyereked? Pl hogy nem hagyod sírni?

Jaj, persze. Mert nem párommal alszok, hanem a gyerekkel. A párommal már a gyerek előtt sem aludtunk együtt, csak nagyon ritkán, mert annyira horkol, hogy nem tudok tőle aludni. A lányom meg 2 hónapon keresztül legalább 10x kelt éjszaka, én mosottsz*r voltam, ez volt a legegyszerűbb megoldás. De már külön szobában, saját ágyában alszik. Persze én a páromtól külön.

A másik, hogy még mindig szoptatom. 23 hónapos, naponta 2x szopizik. Ez miért baj?

Vagy soha nem hagytam sírni, mikor kicsi volt, azzal a címszóval, hogy erősödjön

véletlanül elküldtem. Szóval, hogy erősödjön a tüdeje.

Meg nekünk nem volt járókánk, az ágyat alvásra használta, soha nem raktam be a sarokba, mindig velünk volt. Ha nem is szórakoztattam minden percben, de folyton ott voltam vele.

Meg ezer apróság. A lányom a bizonyíték, hogy valamit azért mégiscsak jól csináltam/csinálok. Nagyon kiegyensúlyozott, szófogadó és okos.

Én az ösztöneimre hallgattam, nem anyósra, szomszédra, barátnőre.