Miért szeretné bizonyos anyukák azt, hogy a szülés utáni pár hétben le látogassa őket senki?

Ha tehetném, én sem engednék be senkit az első minimum 4 hétben.

Most a második babámat várom, ezúttal a férjem is itthon akar maradni velünk pár napot, de anyukám már nagyon jönni akar.

Megmondom őszintén, a fiamnál csak délutánonként volt itt, hozott főtt kaját, ami jó volt, de azontúl zavart, hogy itt volt. Hiába mondta, hogy nyugodtan vonuljak el szoptatni stb, azért a baba ébren nála volt, szoptatás alatt meg azon járt a fejem, hogy most mit csinálhat anyám a lakásban. Főleg úgy, hogy akkor egy szoptatás minimum egy óra volt.

Vagy hogy hiába mondtam, ne csörtessenek be teljesen váratlanul, mert mi van,ha szoptatok, az volt a válasz, hogy hát kiabáljak ki, mi van. (mert tök jó egy szopó csecsemő feje felett kiabálni.)

Engem egyszerűen zavart, ha más is itt volt, és kész. Már évek óta külön élek a szüleimtől, főleg a szülés után baromira jólesett (volna) egy szál semmiben grasszálni, mikor üvöltenem kellett,ha bármi hozzáért a mellbimbómhoz, vagy csak feküdni az ágyon a babával, nem ücsörögni meg körbeugrálni vendégeket.

Én azt nem tartom egyébként normálisnak, hogy a legtöbb család úgy gondolja, az újszülött kisbaba "arra való", hogy kézről kézre járjon, meg egyébként is, egyedül a nagyik meg a rokonok szórakoztatására született.

Egyébként meg a hat hét betartása nem jelenti azt, hogy "a végtelenségig" el van zárva a baba. Ez józan ész szerintem.

Ott is leírtam, és itt is lefogom, pedig tudom, hogy modern-szuper anyukák le fognak pontozni.

ÉN NEM akartam átjáróházat. Azért, mert az első 6 hétben nincs sáskajárás később még úgyis lesz (mert volt is utána) és hidd el ép eléggé fejlődik 7 hetes korában is az immunrendszere. :)

Amellett én felkelni sem tudtam, nemhogy még vendégsereget elviselni.

Szóval a nem normális kategóriába tartozom. De ha egy kicsit utánajársz nemhiába mondták a régiek is az első 6 hetet gyermekágyi időszaknak. :p

Szerintem ezt mindenki maga döntse el. Én teljesen jól voltam az első szülés után, de még így se tetszett, hogy anyósék a kórházi látogatás után rögtön az első hétvégén újra eljöttek. Igaz, nagyon nem szeretem az anyósomat, de egyébként is úgy gondoltam volna, kicsit várnak a következővel. (Hozzáteszem, 200 km-re laknak és ezután legközelebb csak a keresztelőre jöttek el, 2 hónap múlva.) Meg is beszéltem a férjemmel, hogy most a második szülésem után a kh-ba jöhet, aki akar, ott úgyse nekem kell vendégül látnom őket, de otthon az első 2-3 hétben én se akarok mást látni. Elég lesz nekünk összeszokni.

De, ha valaki nagyon fittnek érzi magát, igénye van rá és úgy látja, ez a gyereknek se válik kárára, ám tartson minden héten babazsúrt. Egyik se rossz vagy jó önmagában - a lényeg az, hogy senki se lássa kárát.

Az immunrendszer pedig nem az esetleg behozott betegségektől fog fejlődni az első hetekben, hanem az anyatejtől.

Én próbáltam az első babámnál jófej lenni, majd megfogadtam, hogy ha lesz még egy, akkor tényleg be fogunk zárkózni.

Némelyik idióta rokon képes lett volna kivenni a kezemből, a 2 hetes picit, mert milyen aranyos... Meg feljöttek bejelentkezés nélkül a bacitelep ovis kölkeikkel. Nem volt túl jó élmény a 2 hetes babának naponta sokszor szívni az orrát, emiatt enni se tudott rendesen, begyulladt a cicim, ami fájt is nagyon, majd a baba ezek után soha többé nem lakott jól, csak tápszerrel. Ekkor eldöntöttem, hogy tőlem utálhat mindenki egész nyugodtan, a következő babám körül nem lesz sáskajárás, a rokonság azon részével meg azóta se tartjuk a kapcsolatot, hála az égnek. És azt a rengeteg fölösleges hülyeséget meg beleugatást még nem is említettem, amit össze tudtak hordani, természetesen kérdezés nélkül.

Kedves Kérdező! Szerintem az hogy nem enged be esetleg náthás időszakban a babájához másokat, még nem jelenti azt, hogy nem fejlődik az immunrendszere. Gondolom, nincs egész nap steril szobába zárva a baba. Ha ez a kívánsága, akkor szerintem azt a 6 hetet azért ki lehet bírni. Amikor az első gyerekem született, én se kívántam egyik nagyszülőt se a közelünkbe. Hármasban sokkal jobb volt. Mikor itt voltak, valamibe mindig beleszóltak, fárasztó volt, akármennyire szeretem őket. A másodiknál tudtam, hogy úgyse lehet őket lerázni...:)

Ha így akarják, hagyni kell őket, senkinek nem ártanak vele.