Éreztél valaha dühöt - indulatot a babád iránt?

Igen. Mikor állandóan csak ordított. Én már mindent megtettem, etettem, itattam, pelenkát cseréltem, ringattam, és mégis csak ordított.

Persze :)) szerintem aki nem, az nem mond igazat:) rögtön utána meg is bánja az ember persze de amikor ordít folyamatosan akkor ki ne érezne egy idő után mikor mindent végigzongorázott, dühöt és elkeseredést?

Inkább tehetetlenséget amikor nem tudtam segíteni rajta és nagyon beteg volt,dühös magamra voltam.Persze néha az ember mérges amikor már századjára viszem el onnan ahova nem kellene mennie vagy amikor nem is tudom hányszor szedem ki a papucsot a szájából.De ez normális igazából ez csak egy kis morgás,de semmiféle képen nem düh és indulat!

Amikor 4-6 hónapos korig meg gajdúlt és az esték borzasztóak voltak,akkor már a vége fele úgy éreztem,hogy nem bírom tovább,és amikor az este folyamán már 10. alkalommal ordított fel,akkor az ágyunkat püföltem mérgemben- nem tudtam hogy mit csinálhatnék még másképp,amitől nyugodtak lehetnének az esték,iszonyat ki voltam merülve, amit nem engedhettem meg magamnak,a nagyobb lányka miatt sem,meg hát mindent én csináltam már akkor is itthon!- aztán nagy levegőt vettem és mormogva kivettem a kiságyból az ordító kis ördögfajzatot,próbáltam nyugtatni és alvásra bírni. Ettől még nem is lett volna bűntudatom,ha a párom nem vágja a fejemhez,hogy "ha nem bírod,minek kellett még egy gyerek??!" És minden este rám kiabálta,nagyon sokszor... Azóta a kis ördögfióka 2 éves.

En igen. Kimentem a garazsba, beultem a kocsimba, magamra zartam az ajtot es orditottam egy sorozatot. Lenyugodtam es visszamentem az ordito babamhoz. Azota mar 21 honapos es szerencsere maga a megszallott nyugalom a kisfiam. :)

Mutassatok egy olyan anyukát, aki nem érzett dühöt! Az első hozzászóló tökéletesen leírta azt, hogy milyen volt az én helyzetem!Volt olyan, hogy betettem a kiságyba és kidühöngtem magam a másik szobába. De olyan is, hogy tehetetlenségemben felhívtam az apját, hogy jöjjön haza, mert nem bírom a folyamatos sírást.Autóba tettük a gyereket és fél percen belül el is aludt.

Én se a csecsemőre voltam dühös:)) hanem utána :) mikor úgy érzed direkt szívózik :))

Igen, nagyon nehezen viseltem az éjszakázást, és hogy rögtön leghangosabb hangerőn visított. Kb. 5 mp türelmi időt adott, ha azalatt nem volt cici vagy tiszta pelus, akkor üvöltött. És amikor ez megy szinte