Túlreagálom vagy anyu tényleg elrontja a gyerekem?

Hát én keményet írok, sokan le fognak pontozni érte.

Én szépen fogtam a nagyszülőket és leültem velük beszélni. Felállítottam a szabályokat, hogy mit tehet és mit nem a gyerek. Nem kell neki könyörögni, stb, és igenis van büntetés, ha már ész nélkül van.

Amennyiben nem tartják be az általam felállított játékszabályokat abban az esetben mondjanak szépen búcsút az unokának, csak piros betűs ünnepeken láthatják.

Mert nekem sem energiám, sem türelmem ahhoz, hogy állandóan visszarázzam a napirendbe és küszködjek a szorulással ha teleetetik csokival stb stb. Égjek mint a rongy, ha a földre dobja magát annyira hisztizik "mert bezzeg papa megengedi/megveszi/stb"

Apukám 3 hétig dúlt-fúlt, hogy milyen szemét vagyok a lánya létére, aztán rájött, hogy azért az egyszem unoka fontosabb annál, mint hogy az anyuka tekintélyét állandóan a porba rombolja és egy elkényeztetett hisztis kis pit.sát "neveljen" a lányomból.

Most már akár egy egész hétre is elmehet a kicsi(bölcsi van így csak hétvégén) a mamához papához ugyanazok a szabályok, mint itthon. A gyerek kiegyensúlyozott, és bár hiszti még van, hisz abban a korban van, de láthatóan sokkal jobban érzi magát mindenki.

Igazad van, jó lenne anyukáddal megbeszélni, hogy próbálja ő is betartatni azokat a szabályokat (legalább a fontosabbakat), amiket te megkövetelsz a gyerektől. De teljesen úgysem lehet, hiszen a nagymama az nagymama, a mamák engedékenyebbek, ez teljesen másféle érzelmi kapocs, mint az anyukával, ösztönös dolog, nem tudsz rajta változtatni. Ettől a gyerek nem fog téged megutálni, mert hamarosan megtanulja, hogy amit a mamánál lehet, azt otthon nem, viszont van olyan dolog, amihez meg a mama nem ért, és csak anyával jó. Én így voltam anno a nagyszüleimmel és az édesanyámmal.

Persze igazad van alapvetően, de a fáradtság, kimerültség indokolatlanul is intoleránssá teszi az embert, és felnagyítja a problémákat. Nincs olyan nagy baj ezzel a helyzettel szerintem, és próbálj örülni, hogy van segítséged, számíthatsz anyudra. Az én anyukám még csak meg sem nézte a 10 hónapos fiamat, eddig nem is látta...

10 :53-as abszolút igazad van. Egy gyereknek állandóságra van szüksége szerintem is. Főleg egy annyi idős gyereknek aki nem tud különbséget tenni még jó és rossz között. Totálisan megkeveri őket az, hogy egyszer szabad, másszor meg nem.

A Viasaton volt régebben egy olyan sorozat, amiben a dadusok segítenek megnevelni a problémás gyerekeket. A dadus megtiltotta a szülőknek, hogy különböző véleményen legyenek , (egyik engedte, a másik nem).