Tortúra a nappali altatás: egy óráig tart. Mit tanácsoltok?

7-8 hónapos koráig simán elaludt a kisfiam, betettem az ágyba, kijöttem, é kb. negyed óra alatt szépen elaltatta magát. Nyár eleje óta viszont (mióta állni is tud) ahogy beteszem, már pattan is fel, áll a rácsnál, és elkezd sírni, ha kimegyek (pedig nagyon álmos, ásítozik, és dörzsöli a szemét). Kiveszem, megnyugtatom, de amint visszateszem, kezdődik elölről, általában csak akkor alszik el, ha a kezemben van (már nagyon nehéz). De így sokszor, amikor beteszem az ágyba, felriad, és kezdődik elölről. Tudom, hogy nyilván a szeparációs szorongás is benne van, de ez akkor is őrület már. Mit kéne csinálnom? Nem akarom hagyni sírni, mert ha kijövök és nem megyek vissza, akkor előbb-utóbb elkezd ordítani. Tudom, hogy ha nem mennék vissza elaludna, de nem akarom így sírni hagyni, korábban elaludt egyedül is, most valamiért szüksége van rám. Mit javasoltok?