Nem akarok több gyereket, de mégis irigy vagyok, azokra akik vállalnak vagy mernek vállalni többet?

kedves kérdező!

szívemből szóltál, én eddig nem mertem ezt leírni. sajnos mind a babám, mind én majdnem rámentünk a szülésre és nem merek / merünk másikat vállalni, bár ugye közel sem biztos hogy megismétlődik az első eset....ám én már túlzottan féltem kis életemet. ugyanezt érzem én is mint te, féltékenységet, irigységet. és ha megtudom hogy valahol csak egy gyerek lesz és marad, szinte még örülök. és ez nagyon rossz nekem, és nem értem okát. valószínű mert szívemben másként érzek. :( én már nem vagyok fiatal. férjem lassan 40 én 35 múltam...nekünk már nicnsen 5 évünk várni. csak abban bízom hogy ez az érzés idővel elmúlik és örülni fogok annak is ha valakinek az ötödik gyereke születik meg.

Nekem 3 van és mégis irigykedve nézem a kismamikat, ma is láttam egy ismerősömet nagy pocival, hát... arra gondoltam milyen jó volt tavaly, ugyanis 1 éves a babám. Nem rosszból irigykedem, csak belegondolok hogy már nem lesz több újszülöttem hát az olyan rossz érzés. Szivem szerint én is szülnék még, de hát az anyagiak...ennyit engednek, meg minden terhességem veszélyeztetett volt, az utolsó szülésem elég nehéz is volt.

Ha igy érzel akkor a szived mélyén még vágysz babára, és én a helyedben még nem adnám fel, úgy kell felfogni, hogy majd pár év múlva meglátjuk, az egy kis bizakodást ad, hogy teljesen nem zárkózol el előle, aztán idővel alakul. Pár év múlva lehet éppen megengedheted majd magadnak, és hidd el a terhesség árnyoldalai is halványodni fognak. Hidd el ezt nagy tapasztalatból mondom és mégis 3 gyerkőcöm van. :-) Minden jót!