Ez mikor fog megváltozni? Egyáltalán lesz még jobb?

Persze hogy érzi a gyerek!!! Észvesztő, milyen szenzoraik vannak! :)

Ha nem is 9-től 6-ig, de hogy én biztos, hogy pár órára otthon hagynám őket kettesen, már holnap, az tuti! :)

Szia!

Nálunk is így volt. Azt hitte én csak lógatom a lábam itthon. Aztán elmentem 3 órára és könyörgött a telefonba, hogy jöjjek haza nem bírja! Utána bocsánatot kért és azóta nem szólogat be.

A magány viszont nekem is megvan, ráadásul bp-en belül egy jó szar környéken lakunk jelenleg így kétszer is meggondolom lemegyek-e sétálni kettesben a gyerekkel, pedig nagyon igényli, nem bírja a 4 falat. 7 hónapos ő is.

Olyan szívesen találkoznék bp-i anyukákkal, de valahogy sosem jön össze.

Jaj istenem, én azt hittem, hogy egyedül vagyok ezekkel a problémákkal:-((((

Nálunk is én lóbázom a lábam, az iker gyerekeimet persze nem tudom ellátni ő szerinte, mert tegnap is üvöltöttek már, de ő hagyta üvölteni, amíg én a kajájukkal foglalkoztam és persze ideges voltam, mert üvöltenek és hidegen adtam a kaját. Amit persze nem ettek meg, újabb üvöltés. Erre megkaptam, hogy ő bezzeg ezt meg tudja csinálni, én meg egy nagy nulla vagyok!

Mióta itthon vagyok a babákkal, egyszer nem takarított, mosott, teregetett. A lakás tiszta, a wc-ről enni lehetne, mindig van tiszta ruhája, csak be kell nyúlni a szekrénybe, a gyerekek mindent megkapnak, játékokat, ruhákat, kaját, korukhoz képest jó nagy hájacskájuk van, de én egy nulla vagyok, nem tudok semmit rendesen megcsinálni.

Ő meg tévézik!

Amikor nekem van szabadidőm, akkor elmegyek fürdeni. Ennyi az örömöm...